Közös vagyonkezelő alapba kerül a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának jelentős része, így ingatlanjaik és archívumaik tulajdonosi joga.
Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot hétfőn a kormánypárti képviselők támogatásával, 252 igen szavazattal, 49 ellenében fogadta el a parlament.
A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett határozat rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, illetve a négy közszolgálati részvénytársaság vagyonának térítésmentes átadásáról a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok kivételével.
A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ezután a - médiatanács kezelésében lévő - Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.
A vagyon átadása 2011. január elsejével történik meg, de az ahhoz szükséges intézkedéseket már a határozat hatályba lépését - a közzététel utáni napot - követően meg kell kezdeni.
A határozat rendelkezik a közmédiumok által készített, sugárzott, illetve egyéb módon közreadott hang-, mozgókép- és fényképfelvételek, továbbá a műsor- és hírszolgáltatás kapcsán keletkezett egyéb dokumentumok - azaz az archívumok -, valamint a jelmez-, díszlet- és kottatárak tulajdonosi jogainak átadásáról. A jogalkotó ezt az értékmegőrzés szándékával indokolja, az Országgyűlés pedig kötelezettséget vállal arra, hogy fél éven belül törvényt hoz az archívumok és a védelem alatt álló jelmez-, díszlet- és kottatár elidegenítésének tilalmáról.
Az állami alap gyakorolja a jövőben a közszolgálati részvénytársaságok, valamint a közalapítvány tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosi jogait és kötelezettségeit is.
A részvénytársaságok tulajdonában marad ugyanakkor a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz, illetve a nemzeti hírügynökségi feladatok ellátásához szükséges feltételek meglétét biztosító vagyon. Hogy mi tartozik ebbe a körbe, arról a közszolgálati részvénytársaságok - várhatóan novemberben megválasztandó - vezérigazgatóinak javaslata alapján a Közszolgálati Közalapítvány dönt.
Az Országgyűlés a jogszabályban felkéri a médiatanácsot: határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, és a vele történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, így azt is, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat és eszközöket milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati részvénytársaságok.
Az indoklás szerint a vagyonátadást az intézmények vagyonának hatékonyabb kezelése és hasznosítása, vagyis az ésszerű gazdálkodás teszi szükségessé, miközben a határozat változatlan szándéknak nevezi a közszolgálati műsor és hírszolgáltatás függetlenségének megőrzését és színvonalának javítását.
A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával - a nyáron elfogadott médiacsomag egyik intézkedéseként - jött létre.
Az elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása és a közmédiumok vagyonának kezelése, gyarapítása. Kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Szintén Cser-Palkovics András és Rogán Antal kezdeményezésére döntött az Országgyűlés a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A döntést 254, a minősített többséget igénylő részek esetében 252 igen szavazattal hozták meg a képviselők. A kormánypártok támogatták az indítványt, a Jobbik és az LMP elutasította, míg az ülésről korábban kivonuló MSZP nem vett részt a szavazáson.
A törvénymódosítást az augusztusban létrejött NMHH működésének és hatékony gazdálkodásának elősegítésével magyarázták az előterjesztők. Az elfogadott javaslat rögzíti a hatóság egységes gazdálkodási rendszerének alapjait, illetve - a többi között az elektronikus ügyintézéssel - gyorsítani igyekszik az eljárási ügymenetet.
Változik a hatóság munkatársainak illetménykiegészítése: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az alapfizetésük 80 százalékát, a középfokú végzettségűek alapilletményük 35 százalékát kaphatják meg kiegészítésként az eddigi 50, illetve 15 százalék helyett. Az NMHH dolgozói így az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete munkatársaiéval megegyező mértékű illetménykiegészítésre jogosultak.
Ezt a médiahatóság államigazgatási hierarchiában elfoglalt helyére, valamint a magasabb felkészültséget, nagyobb tapasztalatot és felelősséget igénylő, többnyire irányítási jogkörben dolgozó munkatársak szakértelmére hivatkozva javasolták a fideszes előterjesztők.
A törvénymódosítás egyúttal rendezi a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának átadásával érintett jogviszonyokat is.
A médiatörvény módosításával kimondja továbbá, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a kuratóriumának megalakulásával kezdi meg tevékenységét, a kuratórium attól kezdve teljes jogkörben jár el, míg a közalapítvány adataiban bekövetkezett módosulást a megalakulás után a bíróság nyolc napon belül átvezeti.
Az Országgyűlés két hete választotta meg a kuratórium frakciók által jelölt hat tagját. Október 14-én a médiatanács is delegált két tagot a testületbe: Balogh Lászlót, a kuratórium elnökét, illetve Ilosvai Gábort. Balogh László a múlt szerdán azt mondta: a bíróság már a következő héten bejegyezheti a közalapítványt. A kuratórium egyik első feladata a közmédiumok vezérigazgatóinak megválasztása lesz a médiatanács által intézményenként javasolt két-két jelölt közül.