Nem gondoltuk, hogy amikor kikértük azon szombathelyi önkormányzati munkavállalók adatait, akikre a 98 százalékos adó vonatkozott (volna), hogy ennyi munkát adunk a közigazgatás dolgozóinak. Kérdésünkkel miniszteriális szinten foglalkoznak, pedig már adatvédelmi biztos is állást foglalt.
Azt szerettük volna megtudni még januárban, hogy önkormányzati cégek vezető tisztségviselői és a polgármesteri hivatal (volt) dolgozói közül kiket érint a különadó. Közérdekű adatkérésünkkel kapcsolatban a jegyző és a polgármester az adatvédelmi biztoshoz fordult.
A biztos általános állást foglalt – nem egyértelmű
A jegyzőnél május 4-én érdeklődtünk e-mailben, hogy megérkezett-e már az adatvédelmi biztos állásfoglalása, amit januárban kértek. Erre kérdésünkre választ a január 6-án elküldött közérdekű adatkérésünkre vonatkozó tájékoztatásból kaptunk május 11-én. Dr. Nagy Tibor jegyzői feladatokat ellátó aljegyzőtől kapott levélben ez áll: „az adatvédelmi biztos állásfoglalása 2011. február 18-án megérkezett a hivatalba, jegyző úr nyugdíjba vonulása kapcsán, folyamatban lévő ügyként kaptam meg az Ön adatkérését.”
Megtudtuk, hogy „az adatvédelmi biztos általános állásfoglalást adott, az e körben hatályos jogszabályok megjelölésével. Az egyedi ügyben azonban változatlanul nem ítélhető egyértelműnek a kért adatok kiadhatósága, mivel az állásfoglalás arra nem terjedt ki, hogy minden esetben vizsgálni kell-e a kért adat kapcsolatát a közfeladat ellátásával.”
Az állásfoglalást (biztos, ami biztos alapon) az aljegyzőtől és az adatvédelmi biztostól is kértük ugyanabban az időben, az adatvédelmi biztos sajtótitkársága volt a befutó. Dr. Jóri András valóban nem könnyítette meg a jegyző és a polgármester dolgát, a cégek vezető tisztségviselőinek juttatásaival kapcsolatban, ezt írja ugyanis: „Az Avtv. 19. § (4) bekezdése értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Továbbra is bizonytalan
Az aljegyző tájékoztatásából kiderül, hogy a bizonytalanságot az okozza, hogy az „egyedi ügyben azonban változatlanul nem ítélhető egyértelműnek a kért adatok kiadhatósága, mivel az állásfoglalás arra nem terjedt ki, hogy minden esetben vizsgálni kell-e a kért adat kapcsolatát a közfeladat ellátásával” – tudtuk meg a levélből. Ezért dr. Nagy Tibor a jegyzői feladatok átvételét követően a Vas Megyei Kormányhivatal szakmai segítségét kérte. Szóbeli tájékoztatást kapott arról, hogy a kormányhivatal szakminisztérium bevonásával vizsgálja az ügyet – áll a tájékoztatóban. Az aljegyző további türelmet kér a „fentiekre és arra tekintettel, hogy a bonyolult jogszabályi környezetben kell egyszerre törekedni a nyilvánosság biztosítására, de ne kerüljön sor jogosulatlan adatkezelésre”. A választ természetesen tudomásul vettük.
Köztisztviselők nyilvánossága
Valószínűleg a cégvezetőkre vonatkozó kérdésünkkel kapcsolatban merülhetett fel kétség az aljegyzőben, ugyanis a köztisztviselők adataira vonatkozóan dr. Jóri András az önkormányzatnak küldött állásfoglalásában (és az erről szóló sajtóanyagban is) kitér arra a jogszabályváltozásra, amely lehetővé teszi a köztisztviselők számos adatának nyilvánosságát: „a köztisztviselői törvény 2010. január 1-től hatályos módosítása szerint közérdekből nyilvános adat a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, a köztisztviselő besorolása, annak időpontja, a munkakörök megnevezése és időtartama, a vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai, a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, a minősítések időpontja, a hatályos fegyelmi büntetés (…), a közszolgálati jogviszony megszűnésének, valamint az áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai, a felmentési időtartam adatai.” (Ezekből az adatokból kértünk néhányat januárban.)
Az aljegyző ugyanakkor felhívta a figyelmünket arra, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette azt a jogszabályt, amire hivatkozva az adatot kértük, ezzel azon összefüggés, amelyre hivatkozva a kérésünket benyújtottuk megszűnt. (Dr. Nagy Tibor valószínűleg akkor fogalmazta meg a levelet, amikor még nem született újabb országgyűlési döntés 98 százalékos adó-ügyben.) Viszont – legalább is nagyon úgy tűnik - a január 1. után végkielégítést kapott köztisztviselők adatairól továbbra is kérhetnénk információt a 98 százalékos adó-ügy jelenlegi állása szerint, sőt még anélkül is.
Ennél azonban sokkal érdekesebbnek látszik, hogy vajon mire jut a kormányhivatal és az illetékes szakminisztérium az adatkérésünkkel kapcsolatban, amiről nem gondoltuk, hogy ezeket a fórumokat is megjárja.
|
Közöd…? Kétségtelen tény, hogy az adatvédelmi kérdések nem ritkán bonyolultak, nem kevés per is van belőlük, de az eddigi bírósági határozatok alapján elmondható, hogy a bíróságok inkább a nyilvánosságot kérő javára döntenek. Bár az adatvédelmi biztosok nem egyszer felhívták a figyelmet arra, hogy szükség lenne a jogszabályok össze-, és finomra hangolására, az ajánlást a mindenkori jogalkotók elengedik a fülük mellett. Úgy tűnik, kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy olyan apróságokkal foglalkozzanak, miként tudnák megkönnyíteni a polgárok (köztük a polgárokat, olvasókat kiszolgáló újságírók, valamint az adatkezelők, azaz ugyancsak a polgárokat szolgáló polgármesterek, cégvezetők, jegyzők) dolgát közérdekű adatokkal kapcsolatos kérdésekben.
Persze ezt sem lehet ilyen sommásan kijelenteni, mert mint épp a fenti példa mutatja, a köztisztviselők adatainak nyilvánosságára vonatkozóan elég egyértelmű rendelkezést hoztak (véleményem szerint túlságosan drasztikusat is), amely szélesíti a hozzáférhető adatok körét. Ezt azonban nem nevezném áttörésnek a közpénzek feletti civil kontroll szempontjából.
A köztisztviselők esetében ugyanis jogszabályok határozzák meg a juttatásokat, ebben túl nagy mozgástér, egyéni mérlegelés, alku igen ritkán lehet – ha a jogszabályoknak megfelelően jár el mindenki.
Ugyanakkor tavaly nyáron a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát jelentősen korlátozó intézkedés lépett életbe. Erre az adatvédelmi biztos egy másik sajtóközleménye is felhívja a figyelmet: „az államháztartási törvény módosítása hatályon kívül helyezte a törvény azon bekezdését, amely közfeladatot ellátó szervnek minősíti a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságot.”
Hogy értsük, miről is van szó: bármire, amit az önkormányzati cégektől kérdezhetünk, például hány forintot költöttek az utak sózására, vagy mennyibe kerül egy hajléktalan ebédje, esetleg kitől rendeli a (részvénytársasági formában működő) kórház a kötszereket, mondhatja azt az önkormányzati cég vezetője, hogy nem mondja meg. (Kicsi a valószínűsége annak, hogy ezt fogja mondani, de akár mondhatja is.)
Azért egy lehetőség az utóbbi esetre is maradt az adatvédelmi biztos szerint: „a társaságban részvénnyel rendelkező önkormányzatok azonban a tulajdonosi jogosultságuk gyakorlásával, a részvénnyel való gazdálkodást tekintve az adatvédelmi törvény alapján kötelesek a közérdekű adatokat bárki számára megismerhetővé tenni.” Viszont fura lenne önkormányzati cég gazdálkodását érintő minden egyes kérdéssel a polgármesterrel, (állami cégek esetében meg ki tudja kivel) levelezésbe bonyolódni.
Ezt egy újságíró esetleg még meg fogja tenni, de érdeklődő polgár már nem biztos.
Természetesen számos, a közcégek gazdálkodására vonatkozó adat továbbra is (más) törvények alapján nyilvános, például azok az adatok, amelyek a magáncégek esetében is nyilvánosak – mérlegbeszámoló -, de a közbeszerzésekre vonatkozó információk is elérhetőek továbbra is, akárcsak az államtól, uniótól kapott támogatások adatai. De előfordulhat, hogy arra a kérdésre, hogy kivel köt az önkormányzati/állami gazdasági társaság szakértői vagy reklámszerződést, már nehezebben lehet választ kapni.
Persze továbbra sem lesz tilos tájékoztatást adni ezekről a kérdésekről, de sok múlik azon, hogy az adatkezelőnek mi a fontosabb, ragaszkodni a törvény adta lehetőséghez, vagy inkább az Alkotmány szellemében eljárni. Ez ugyanis kimondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”
|
További cikkek
Fókusz
Leszavazom! - Posztokat minősítő gombot tesztel a Facebook
Fókusz
Újabb tanulói kutatás a Premontrei Gimnáziumban Szombathelyen
Fókusz