Hirdetés

Kiállítás nyílik gróf Széchényi Pál érsekről Győrben

2015.01.27

Hirdetés

A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok és a bécsi udvar között betöltött közvetítői, békéltetői szerepéről is ismert gróf Széchényi Pál érsek életéről, újratemetéséről és a nagycenki mauzóleumban fekvő múmiájának kutatásáról nyílik kiállítás április 21-én Győrben, az Esterházy-palotában – tájékoztatta a tárlatot szervező és a kutatást végző antropológus az MTI-t.

Kristóf Lilla elmondta, hogy a tárlat, amelynek Szerzetes, főpap, hazafi, Széchényi Pál, a nagycenki múmia kutatása címet adta, „vállaltan szakít a muzeológiai hagyományokkal” és elsősorban az érzelmekre próbál hatni. 

A kiállítás Széchényi Pál 1811. évi újratemetésével indul. Az érseket végakaratának megfelelően Bánfalván (ma Sopronbánfalva) temették el, de amikor 1809-ben francia katonák feldúlták a környéket, Szécsényi Ferenc úgy döntött, hogy a múmiát átviteti az akkor elkészült nagycenki mauzóleumba. Az eseményről animációs film készült, de egy külön werkfilmben Széchenyi Krisztián, az érsek öccsének, Széchényi Györgynek a kilencedik generációs leszármazottja is megszólal. 

Külön teremben mutatják be a múmia 2007-ben kezdődött kutatását. Kristóf Lilla kiemelte, hogy a családi legenda sokáig úgy tartotta, hogy az érseket megmérgezték békéltetői szerepe miatt. A Semmelweis Egyetemen végzett röntgen és CT vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a testet mesterségesen mumifikálták, mivel arzént csak a kézen és az arcon találtak, nyomokban. Akkor azzal tartósították a testet, hogy az a hetekkel későbbi temetés idejéig megmaradjon. Kiderült, hogy az érsek krónikus, degeneratív mozgásszervi betegségben szenvedett: a gerincen futó hosszanti szalagok elcsontosodtak. A betegség a főpap járását tette nehézzé, ám halálát valószínűleg szívinfarktus okozta – részletezte Kristóf Lilla.

A vizsgálatról fotódokumentáció is készült, amelyből 110 képet mutatnak be. Emellett egy műmúmián és -koponyán is szemléltetik a mumifikálás folyamatát, amit a látogatók is kipróbálhatnak. 

A győri Kovács Margit Általános Művelődési Központ diákjai metszeteket és rézmetszeteket készítenek az érsek haláláról, mumifikálásáról, temetéséről és újratemetéséről. Ezek az alkotások a fájdalom vára, a castrum doloris mellé kerülnek. A ravatal hangulatát idéző teremben az alkotásokat a vakok és gyengén látók megtapogathatják. 

A szervező elmondta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumtól kölcsönkapják az egyetlen ma is létező festményt Széchényi Pálról. Ez a portré jelenleg Pécsett van.

Külön teremben mutatják be az 1704. május 31-i veszprémi mészárlásról készült animációs filmet. Az akkor még veszprémi püspökként szolgáló Pál nem tartózkodott a városban, s Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatai nőket, gyermekeket és férfiakat mészároltak le a bécsi udvar tudtával. Kristóf Lilla hozzátette, hogy ez az esemény az elmúlt száz évben feledésbe merült, így a kutatók most kezdik újra vizsgálni az akkor történteket.

A kiállítás augusztus végéig lesz majd látogatható, a tervek szerint Veszprémben és Pécsen is bemutatják. 

A kiállítás megnyitása előtt Bécsben bemutatják a Széchényi Pál érsek emlékezete, a nagycenki múmia kutatása című könyv kibővített változatát is, amelybe a veszprémi mészárlás után kelt, Széchényi Pálnak a császárhoz (I. Lipóthoz) írt levele is bekerült.

Széchényi Pál 1645-ben született Gyöngyösön. 1662-ben lépett be a pálos rendbe Bánfalván, majd világi pap lett. 1676-ban pécsi püspök lett, egy évvel később győri nagyprépost. 1687-ben veszprémi püspök, majd 1696-tól kalocsai érsek. 1704-ben a bécsi udvar békéltetői, közvetítői szerepre kérte fel, hogy tárgyaljon II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel. Sopronban hunyt el 1710. május 22-én.