A párizsi iskola festőiségét, Cézanne kékjeit, a Louvre antik szobrát és Henri Matisse akt képét megidéző alkotás a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete.
Száztizenöt millió forintos leütési áron talált új gazdára Perlrott Csaba Vilmos Csendélet Matisse-képpel és szoborral című, 1912 körül készült kompozíciója a Kieselbach Galéria október 10-én este rendezett őszi árverésén, Budapesten - tájékoztatta a galéria szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a párizsi iskola festőiségét, Cézanne kékjeit, a Louvre antik szobrát és Henri Matisse akt képét megidéző alkotás a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete.
A közleményben emlékeztettek: a csendélet bal felső sarkában látható akt kép a "Matisse-kód", egy titkos jelzés, amit csak Matisse fauve művészetének ismerői tudtak dekódolni: ez a fiatal párizsi művészek által bibliaként forgatott Jegyzetek a festészetről című Matisse-tanulmány mellett reprodukált Fekete és arany akt. Perlrott a mestere előtt tisztelegve foglalta bele a művet az aranymetszés szabályait követő csendéletének tárgyegyüttesébe. A legkiérleltebb perlrotti kompozíció a "Matisse-kód" megfejtése révén juttatta el a festményt a száz millió feletti árszintre - olvasható a dokumentumban.
A modern magyar festészet kiemelkedő remekművei között szerepelt Orbán Dezső 1910-es Kis aktja. A 34 millió forintért leütött kép a neves nyugatos írót és iparművészt, Orbán Dezső budapesti műteremtársát, szerelmét, Lesznai Annát ábrázolja. Mint írják, a több mint százéves kort megélt festő a képet magával vitte új hazájába, Ausztráliába, amikor 1939-ben emigrált. Majd sok évtizednyi ausztráliai kitérő után a hazai közönség a festménnyel legutóbb a Magyar Vadak és a Nyolcak kiállításain találkozhatott - olvasható a tájékoztatóban, amely megjegyzi: a kép pár darabját, a szintén meztelen Lesznait megjelenítő "Nagy aktot" a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg.
Egy hasonlóan modernista szellemiségű akt Járitz Józsától életműrekordot ért el az árverésen: az 1916-os Fekvői női akt című kép l2 millió forintért kelt el és szintén életműrekordot ért el Gráber Margit egyik arcképe.
Scheiber Hugó első világháborús, katonasapkás önarcképe 16 milliós forintért talált új gazdára. Az aukció népszerű alkotása volt Vaszary János Pompadour című, 1926 körül készült kompozíciója, amely kikiáltási árát jelentősen meghaladva érte el a 48 millió forintos leütést. Életműrekordot ért el még Vörös Géza cilinderes, magritte-os önarcképe, amely 40 millió forintért talált új gazdára. Az életmű legdrágább alkotásai közé került Kontuly Béla római iskolás főműve, a muzeális rangú, 1930-as Csíkos blúzos lány - olvasható a tájékoztatóban.
Az 1945 utáni művek közül Keserü Ilona Labirintus című, 2000-es évek elején született műve heves licitharc mellett a kikiáltási árának csaknem háromszorosáért cserélt gazdát.
A külföldről hazatérő magyar műtárgyak közül Fredric Károlynak, Amerikában élő, magyar származású festőnek, a New York-i absztrakt expresszionizmus képviselőjének nonfiguratív műve 14 milliós leütési árat ért el az őszi árverésen - áll a közleményben.