Idén tizenegy alkotó, illetve alkotói közösség munkáját ismerték el.
Geszti Péter kapta idén az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját, az év könnyűzeneszerzője Tóth Szabolcs, könnyűzenei szövegírója pedig Lombos Márton lett, de elismerést vehetett át a Parno Graszt, valamint Tornyai Péter és Bella Máté is a szerzői egyesület díjátadóján hétfőn Budapesten.
Az Artisjus huszonötödik alkalommal díjazta a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tizenegy alkotó, illetve alkotói közösség munkáját ismerte el. A díjakat hétfőn a Magyar Zene Házában adták át a korábban bejelentett irodalmi Artisjus-díjakkal együtt.
Az Artisjus közleménye szerint idén is az egyesület szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság készítette elő.
A könnyűzenei alkotói életműdíjas Geszti Péter a nyolcvanas évek elején kezdett dalszövegeket írni az Első Emeletnek, majd 1992 és 1994 között a Rapülők frontembere volt. Dés Lászlóval közösen jegyzett sikeres musicalje A dzsungel könyve (2016) és A Pál utcai fiúk (2016). Jazz+Az nevű sikeres popdzsessz-formációja 1998-tól 2000-ig volt aktív. "Színes témái, hatásos képei és a nyelv lehetőségeinek határát súroló szócsavarásai igazi csemegék értőknek és laikusoknak egyaránt" - írta méltatásában Major Eszter.
Az év könnyűzeneszerzője Tóth Szabolcs, a Sugarloaf gitárosa lett. Szerzett reklámzenéket, alapító tagja a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének, részt vett a Cseh Tamás Program kidolgozásában.
"Dalaival generációkat tanított meg arra, hogy ne csak hallgassák, hanem hallják is meg a dalok üzenetét, tartalmát" - írta róla Németh Alajos.
Az év könnyűzenei szövegírója Lombos Márton, aki a pop, a rock, a dzsessz, a kamara- és a komolyzene területén is alkot. 2024-ben jelent meg második szerzői albuma, az Egyéjszakás kalandjaim; tavaly dalokat írt mások mellett Charlie-nak és Szolnoki Péternek.
"Soraiban érződik az élet, az emberek és a világ szeretete, a kalandorság és mellette az otthon melege is" - írta Major Eszter.
Az év produkciója a Parno Grasztnak a Budapest Parkban tartott lemezbemutató koncertje lett. A zenekar tagja: Oláh József, Oláh Viktor, Horváth Sándor, Jakocska Rómeó, Oláh Heléna, Oláh Krisztián és Németh István.
Az autentikus cigányzenét játszó zenekar saját szerzeményeket is készít, Rávágok a zongorára című anyaguk első magyar albumként 2002-ben felkerült a legrangosabb világzenei listára (WMCE). "A Parno Graszt képes kortárs érvényű megszólalásra, miközben megőrzi zenei identitását" - méltatta a produkciót Both Miklós.
Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést hárman kapták meg.
A 4S Street zenekar 2018-ban alakult Gyergyószentmiklóson. Mesélek a bornak című daluk 2023-ban, A szívem ég tavaly kapott Fonogram-díjat, és szintén kétszer érdemelték ki a Petőfi Zenei Díjat. A zenekar tagja: Alin Nicuta, Mihály Csaba, Fülöp Loránd, Szabó László, Pál Andor. "Dalszövegeik emberi sorsokról, a mindennapi élet kihívásairól szólnak, zeneileg üdítő a sok klasszikusnak mondható hangszer" - foglalta össze Sebestyén Áron.
Szintén elismerést kapott Oláh Krisztián zeneszerző és zongorista, aki a 2015-ös Montreux-i Jazz Fesztiválon elért harmadik helyezésének köszönhetően együtt koncertezhetett Al Jarreau-val és Joe Sandersszel. 2021 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének oktatója. Saját zenekara az Oláh Krisztián Quartet.
"2024-es lemeze szerzői sokoldalúságát bizonyítja. A stiláris határokat lebontó, szvitszerű szerkesztésmóddal létrehozott album különleges és kiemelkedő munka" - írta róla méltatásában Bágyi Balázs.
A harmadik junior könnyűzenei díjazott Hegedűs Józsi roma származású szerző-előadó. 2023-ban jelent meg első szóló albuma, A Szívemből a félelmet kioltom, amelyet 2024-ben követett a Penészvirágok. "Dalaiban fellelhetők a magyar alter hagyományok, a cigány népdalok archaikus energiái, Cseh Tamás vagy Dévényi Ádám dalainak lírai öröksége" - fogalmazott laudációjában Both Miklós.
Az év komolyzenei műve kategóriában két alkotást díjaztak.
Tornyai Péter Passacaglia della morte című kantátájáért kapta az elismerést. Kamarazenészként (elsősorban brácsásként) a magyar és nemzetközi zenei élet aktív szereplője, több együttes tagja. Díjazott műve női és férfihangra, valamint csellóra készült.
"A 17 tétel Jób könyvének részleteire készült. A mű számos kapcsolódási pontot tartalmaz olyan kompozíciókhoz, amelyekben szintén megjelenik a halál elkerülhetetlenségének gondolata" - írja laudációjában Tihanyi László.
Szintén az év komolyzenei műve lett Bella Máté The Cheerleaders című műve. Bella kompozícióit többek között az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern, a Klangforum Wien és a Budapesti Fesztiválzenekar adta elő, zenés színpadi darabjait több színház játssza. A The Cheerleaders a könnyűzenéből ismert alkalmazott elemeket is beemeli.
"A mű az új művészeti irányzat, a metamodernizmus egyik első magyar zenei példája. A szerző az átvett alapanyagokat stílusjátékok elemévé teszi" - mondta laudációjában Szitha Tünde.
Az év junior komolyzenei alkotója Papp Mátyás, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésének zeneszerzés szakos hallgatója. Kirakós című zongoradarabja a 2024-es Bartók világversenyen a harmadik díjat nyerte el.
"Érdeklődése az elmúlt években elsősorban a folyamatzenék lehetőségeinek feltérképezésére és a monotematikus kompozíciós elvek újragondolására irányult" - írta méltatásában Bánkövi Gyula.
Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László, akinek a nevéhez olyan szerzemények fűződnek, mint a Ha itt lennél, a Kinyílott a rózsabokor, a Szénásszekér vagy az Asszony kell a házhoz.
Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Szilágyi Ákos kapta, a többi irodalmi díjazott Kemény István, Szűcs Teri, Ács Pál, Sipos Lajos és Lányi András.