Lényegesen változnak a házassági vagyonjog szabályai, amelyekről az új Ptk. rendelkezik. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó ügyvéd szerint indokolt a házassági szerződés, ha egy pár tagjai jelentős saját vagyonnal lépnek a kapcsolatba.
Házassági vagyonjog és vagyonjogi szerződés – ez is változott a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával. Ma már sokak szerint nem kínos a házastársak között a szerződés gondolatát felvetni, hiszen léteznek számottevő személyes vagyonok, ideértve ingatlant, üzletrészt, vagy nagy értékű befektetéssel kombinált életbiztosítást. Ezek megléte senkit sem zavar, amíg működik a kapcsolat, de könnyen központi kérdéssé léphetnek elő egy esetleges válás, vagy újraházasodás esetén.
Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Bíróság (FB) tanácselnöke a Napközben keddi adásában elmondta, a házassági vagyonjog szabályai „elég lényegesen” megváltoznak, elsődlegessé válik a felek szerződési akarata. Amellett, hogy a vitás ügyek megítélésekor a kontraktus lesz a legfontosabb, a családjogi törvény jelenleg is általános szakaszai megmaradnak, de másodlagossá válnak – tette hozzá.
Az FB tanácselnöke azt is hangsúlyozta: lényegesen kibővül a felek szerződési lehetősége, ugyanis idáig a családjogi törvény nem fogalmazta meg, milyen szerződéstípusokat köthetnek a házasulandók, azt rájuk bízta a szerződéskötési szabadság alapján. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. Családjogi Könyve azonban megad bizonyos típusszerződéseket is, ami azt jelenti, hogy nem kell rajta különösebben gondolkodni, mi kerüljön a kontraktusba. A jogszabály konkrétan megmondja, hogy adott fajtájú megállapodásnál miként kell az elszámolást megejteni, illetve mit kell a szerződésbe foglalni. A törvényben szereplő típusok között szerepel majd a vagyon-elkülönítési szerződés valamint a közszerzeményi vagyonszerződés is, amely vadonatúj intézmény a magyar jogban – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában Kövesné Kósa Zsuzsanna.
Nagy Zsuzsa ügyvéd az eddigi tapasztalatok kapcsán elmondta, az ő praxisában nem túl gyakori, hogy párok házassági szerződés szándékával keresik meg, úgy látja, ez a fajta megállapodás még nem elterjedt Magyarországon.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint azonban, ha a felek még a házasságuk előtt rendezik a vagyoni viszonyaikat, akkor az erről szóló papírnak egy esetleges váláskor nagy szerepe lehet a bíróság előtt. A szerződés nemcsak a frigy előtt külön-külön szerzett javakra térhet ki, előfordul, hogy a házasság idején is keletkeznek olyan vagyontárgyak, vagyoni jogok, amelyeket a felek nem a közös házastársi vagyonközösségbe kívánnak utalni, hanem vagy a férjet vagy a feleséget megillető javakként kezelnek.
Nagy Zsuzsa hozzátette, ha a pár egyik tagjának már saját lakása van a házasságkor, az ingatlan válás esetén is az ő nevén marad, nem válik közössé az együtt töltött idő alatt. Ha azonban bérbe adják, és annak van hozadéka, az már közös vagyonnak minősül, illetve ha közös beruházás történik az ingatlanban, akkor elszámolási kötelezettség keletkezik a felek között. Ha azonban valaki nagyobb összegű pénzzel lép a házasságba, aztán ezt a summát együtt felélik, akkor a kapcsolat felbontása után a közösen elköltött forintokat már nem lehet követelni a másik félen. Emellett természetesen, ha a pár a házasság alatt vesz lakást, és abba az egyik fél az előzőleg külön vagyonként megjelölt pénzét adja bele, akkor ennek arányában sor kerülhet tulajdonjog megállapítására – mondta a Kossuth Rádió műsorában az ügyvéd.
Nagy Zsuzsa szerint, ha van miről, akkor mindenféleképpen érdemes házassági szerződést kötni, mert segíthet elkerülni a későbbi vitákat, félreértéseket, „kapzsiságokat”.