Nemhogy nőtt, de csökkent az idegen nyelveket beszélők aránya Magyarországon.
Először készített felmérést az EU lakosságának nyelvtudásáról.
Az Európai Unió maga a bábeli nyelvzavar: a 27 tagállamban az összesen 23 hivatalos nyelv mellett több mint 60 regionális vagy kisebbségi nyelvet tartanak nyilván, nem beszélve a bevándorló közösségek saját nyelveiről. És ez a szám Horvátország és Izland belépésével várhatóan tovább nő majd. Brüsszelnek a soknyelvűség kapcsán két, látszólag egymással némileg ellentétes célkitűzése van. Az Unió egyrészt meg akarja őrizni az európai nemzetek sokszínűségét, kulturális identitását, amelynek megőrzése nagyrészt a tagállamok feladata. Ugyanakkor az egységes Európában azok boldogulnak jobban, akik anyanyelvükön kívül még egy vagy több nyelven beszélnek.
Az Unió most először készített átfogó felmérést polgárai nyelvtudásáról. A Brüsszelben e hét csütörtökön ismertetett 150 oldalas tanulmány megállapította, hogy a nyelvtanulás fontossága szokatlan egységbe forrasztotta a megkérdezetteket, akiknek 98 százaléka állította, hogy saját vagy gyermekei jövője szempontjából egy idegen nyelvek ismerete kulcsfontosságú. Ami a legtöbb esetben az angol, a modern kor legelterjedtebb közvetítő nyelve. Mögötte jön sorban a francia, a német, a spanyol és az orosz, illetve újabban a kínai.
A vágyak és a valóság között azonban elég nagy a különbség. Az egységes Európa középiskolásainak ugyanis csak alig negyven százaléka beszél egy másik nyelven, Ez azért csalódást keltő szám, mert a megkérdezett felnőttek több mint fele állította, hogy munkája során használnia kell egy idegen nyelvet. A részleteket elemezve a felmérés meglepő eredményeket ad: a legrosszabb eredményeket Franciaországban és Nagy-Britanniában regisztrálták, mert a francia tinédzserek mindössze 14 százaléka ismerkedik meg az angollal, míg angol anyanyelvű brit társaik mindössze kilenc százaléka próbál franciául tanulni,
Ehhez képest a skandináv országokban a középiskolások nyolcvan-nyolcvanöt százaléka beszél jól angolul. Általánosságban elmondható, hogy a jó angoltudást elősegíti a szinkronizálatlan filmek tévés vetítése és az internet használata is.
A felnőttek körében némileg visszaesett az idegennyelv-tudás. Ennek oka, hogy demográfiai okokból fogyatkozik az idősebb korosztály, amely – például Közép-Európában – németül és oroszul beszélt.
Ez Magyarországon azt eredményezte, hogy a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya 7 százalékkal csökkent. Uniós szinten pedig a magyarok az abszolút utolsó helyen állnak abban, hogy csaknem kétharmaduk, a lakosság 65 százaléka magyaron kívül semmilyen más nyelven nem beszél. Igaz, az olaszok sem maradnak el sokban ettől.
Hogy miért nem tanulnak sokan nyelvet, arra is választ ad a kutatás. A legfontosabb ok a motiváció hiánya, felnőttkorban pedig munka mellett az idő hiánya, no meg az, hogy drágák a tanfolyamok. Akinek viszont van motivációja, az legtöbbször egy jobb és természetesen külföldi munkahely reményében adja fejét nyelvtanulásra.