Egy nap alatt megvitatta és elfogadta hétfőn a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, a fideszes Selmeczi Gabriella által jegyzett törvényjavaslatot az Országgyűlés.
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.
A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés előzőleg döntött arról, hogy a javaslatot a házszabálytól való eltéréssel, egy nap alatt megtárgyalja. Ezt a döntést a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta, nemmel voksolt az MSZP és az LMP.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a törvénnyel kapcsolatban közölte: annak révén mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Elmondta: az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor viszi magával a rá eső tulajdonrészt, ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összetétele határozza meg.
Az érintett az egyéni számláját viszi magával, a számlán lévő vagyont nyilvántartják majd, de hogy milyen járadékban részesülhet az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki.
Selmeczi Gabriella elmondta azt is: aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből, azaz a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért - amelyet átadnak az állami kasszának - cserébe megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztár tagja marad, annak azt a 14 hónapot jóvá kell írni, ameddig a pénztáraknak nem utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki - közölte a fideszes politikus.
A miniszterelnöki megbízott a javaslat hétfői parlamenti vitájában arról is beszélt: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa, valamint hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Selmeczi: senki sem kötelezhető a "nyugdíjtőzsdére"
A szocialista kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetésével tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát - mondta Selmeczi Gabriella hozzátéve, hogy most visszaadják ezt a szabadságot, mert senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa.
Az előterjesztőként felszólaló fideszes politikus arról is szólt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Kiemelte: az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan küldték el neki egyenlegértesítőjüket, amelyek azt mutatják: az utóbbi két évben alig volt olyan pénztártag, aki "megúszta" a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el.
Fidesz: az állami rendszerből kedvezőbb nyugdíjba vonulni
Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka.
Úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott.
A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse.
Az MSZP kivonult az ülésteremből
A szocialista képviselők a javaslattal való egyet nem értésüket kifejezve kivonultak az ülésteremből. Tóbiás József felszólalásában azt mondta: az MSZP nem asszisztál a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket.
Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen.
Az MSZP-nek nem volt más választása, mint a kivonulás, mivel az Országgyűlés nem vette figyelembe a szakmai érveket - közölte Tóbiás József az MTI-vel hétfő este.
Elmondta: az MSZP a szűkre szabott időkeretben - amit a Ház döntő többsége fogadott el - világossá tette, hogy mindaz, ami történik, nem a magánnyugdíjpénztárak hatékonyabb működését, nem a tagok kiszámíthatóbb, stabilabb és ellenőrzöttebb hozamait, hanem a befizetések magánosítását szolgálja.
Egyetlenegy szó sem esett arról, hogyan garantálják a 2012-től az állami rendszerbe átlépők befizetéseinek a hozamát - indokolta a frakció döntését Tóbiás József.
A Jobbik megszüntetné a teljes a magán-nyugdíjpénztári rendszert
A Jobbik azt szeretné, ha a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert egyszerre megszüntetnék - jelentette ki a párt vezérszónoka.
Rozgonyi Ernő arról beszélt, hogy a fejlett országok nem ismerik a kötelező magán-nyugdíjpénztárnak a fogalmát. Szavai szerint ez ugyanis egy "pénzszivattyú", mert a tb-alapból kivont pénzt az államnak állandóan pótolnia kell a társadalombiztosítási alapokban.
Azt mondta, ha nem lett volna kötelező magán-nyugdíjbiztosítás, akkor az állam adóssága körülbelül 9-10 százalékkal lett volna kevesebb.
KDNP: nem ingatják meg a tőzsdei rendszert
A KDNP szerint az állami nyugdíjkasszába való visszalépés nem fogja megingatni a tőzsdei rendszert.
Hargitai János ezt azzal indokolta, hogy az előterjesztés azt indítványozza: a pénzek abban a portfólióban kerüljenek vissza az állami rendszerbe, amelyben ma elhelyezkednek.
A politikus a magán-nyugdíjpénztári rendszer 12 évét értékelve közölte: nincs olyan szakértő, aki azt mondaná, hogy eredményesen gazdálkodott e rendszer a rá bízott pénzzel.
LMP: csak figyelemelterelés a pénztárválasztás szabadságáról szóló javaslat
Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését "einstandolja".
Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka a fideszes Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat összevont általános és részletes vitájában arról beszélt: a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa.
Hozzátette: világos, hogy a kormány sehol sem tart az egyéni számlavezetés lehetőségének megteremtésével az állami nyugdíjrendszerben, ez "szemfényvesztés".
A képviselő arról is beszélt: elvi szinten elképzelhetőnek tartja, hogy támogassanak egy, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét megteremtő javaslatot.
Selmeczi: a piramisjátékokra hasonlítanak a magánnyugdíjpénztárak
Selmeczi Gabriella zárszavában a törvénytelenül működő piramisjátékokhoz hasonlította a magánnyugdíjpénztárakat, amelyek működése során szerinte csak a "csúcson lévő" menedzserek járnak jól, míg az alattuk lévő pénztártagot nem.
Az elfogadott javaslat a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára lehetőséget nyit az állami nyugdíjrendszerbe való átlépésre, továbbá megengedi, hogy a vegyes rendszerből az elmúlt években nyugdíjba vonulók utólag is visszalépjenek oda, emellett eltörli a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét is.