A termőterület nagyságát tekintve a megye országos viszonylatban a második.
A Karintia Kft. által megrendezett Szója roadshow Vas megyei állomásán, Győrváron, a Birkás Pálinkaházban mintegy száz gazda vett részt; kétszer annyi, mint ahány az előzőn, ami önmagában is jelzi, hogy a megyében egyre többet látnak fantáziát a növény termesztésében.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az országban előállított élelmiszerek GMO-mentességének megőrzése érdekében szükség van arra, hogy a fehérjeszükséglet minél nagyobb része hazai forrásból származzon.
A probléma nem kicsi, hiszen az Európai Unió szójaszükségletének 98 százalékát importból kell, hogy fedezze, de ez GMO-val szennyezett. Magyarországon némileg jobb a helyzet, de hazánk is csak az ötödét tudja előállítani annak a szójának, amire szüksége van, ám a jobb ár miatt sokan európai piacokon értékesítik a szójababot, így a behozatal aránya esetünkben is 90 százalék feletti.
A kérdés sokrétű. Egyrészt a magyar gazdák versenyképességét akkor lehet megőrizni, illetve növelni, ha nem génmódosított növényeket termesztenek, másrészt a hazai vásárlók is idegenkednek a GMO-tól.
Az államtitkár emlékeztetett: márciusban az Európai Unió lehetővé tette, hogy az egyes tagállamok döntsenek arról, hogy tiltják-e a GMO-t. Magyarország elsőként élt ezzel a lehetőséggel, nyolc kukoricafajta esetében már tilos a génmódosítás.
V. Németh Zsolt hozzátette: hazánk az élelmiszerek közül elsőként a tejre, a húsra, a halra, a mézre és a tojásra kívánja kiterjeszteni a GMO-mentességet. Ennek érdekében jelenleg a jogalkotási munkát végzik a szakemberek.
Pirkó Péter, a Karintia Kft. képvilselője a terménypiaci kilátásokról beszélt. A résztvevők a szójafajtáktól a növényvédelemig sok mindenről hallhattak előadásokat.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője azt mondta, annak ellenére, hogy huszonöt évvel ezelőtt a gazdák még úgy vélték, hogy Vas megyében lehetetlen szójababot termeszteni, ma egészen más a helyzet.
Hogy mennyire, azt remekül szemléltetik a számok: Magyarországon a legnagyobb területen, 22 ezer hektáron Baranya megyében termesztenek szóját, Vas megye pedig a maga több mint 6 ezer hektárjával a második helyen áll. (Országosan egyébként 77 ezer hektáron termesztik a növényt.)
Bene Zoltán
Bene Zoltán úgy fogalmazott, mostanra slágernövény lett a szója.
Vas megye egy másik szempontból is „dobogós”: harmadik helyen áll a szójababtermesztő gazdaságok számát tekintve.
Nagy Zsófia, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési referense a szójatermesztéshez kapcsolódó támogatásokról tájékoztatott
A rendezvény helyszíne egyébként nem véletlenül a Birkás Pálinkaház volt, hiszen Birkás István is szójatermelő, aki amellett, hogy gyárlátogatás keretében megismertette a résztvevőket a pálinkagyártás folyamatával, illetve zamatos pálinkákat kínált, a termesztéssel kapcsolatos tapasztalatairól is beszámolt.