Minden törvényessé tehető – Ángyán József Szombathelyen

 
Egy, az Orbán-kormány létszámához hasonló, azaz körülbelül hetven fős kormány esetén a mai Magyarországon a miniszterelnök csak 8–10 embert választhat ki az államtitkári posztoktól a miniszterekig, a többiek a különféle gazdasági érdekcsoportok által küldve kerülnek pozícióba – mondta Szombathelyen a fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint ezért pártállástól függetlenül azok a politikusok, akik Németh Miklós kormányától napjainkig vezető szerepet töltöttek be az ország élén, „alkalmatlanok arra, hogy tisztességesen bármit is végigvigyenek”.

 
Ángyán József az Élőlánc Magyarországért és a Váralja Szövetség Kié legyen a föld és hogyan? című fórumsorozatának vendégeként megtartott kétórás előadásán a készülő földtörvénnyel kapcsolatos álláspontja ismertetéséhez kapcsolódóan mondta a fenti súlyos állításokat, melyeket szemléletes példákkal támasztott alá.
 
Mint ismeretes, Ángyán tavaly januárban mondott le a Vidékfejlesztési Minisztériumban másfél évig betöltött parlamenti államtitkári posztjáról. Távozásának oka az volt, hogy a 2010-es kormányváltás előtt a Fidesz–KDNP pártszövetség által meghirdetett, általa is népszerűsített, a gazdák támogatását is bíró néppárti agrárprogramnak véleménye szerint éppen az ellenkezőjét valósítja meg a kabinet. Azaz a kis és közepes családi gazdaságok segítése, azok összefogása révén a haszon visszaforgatása által a helyi közösségek, illetve gazdaság megerősítése helyett úgy tűnik, a tőkés érdekcsoportokat, ezáltal a nagybirtokrendszert és a nagy, dél-amerikai típusú agrárüzemeket részesíti előnyben, az MSZP-frakció támogatásával.
 
A képviselő szerint így az sem véletlen, hogy a nemzeti földalapból pályázat útján kiosztásra szánt 65 ezer hektár föld tekintélyes részét azok a Németh-kormány idején elkezdődött, majd a későbbi kabinetek által folytatott privatizációs ügyletekből meggazdagodott, a jobb- és a baloldalhoz egyaránt köthető, nem egyszer egész családokat jelentő üzleti körök szerzik meg, amelyek emberei ott vannak a döntéshozó pozíciókban.

 
A nokiás dobozok ideje régen lejárt – hangsúlyozta a politikus –, ha manapság egy-egy csoport sikeresen akarja érvényesíteni az érdekeit, oda kell ültetnie az embereit a minisztériumokba, hivatalokba, Országgyűlésbe, tehát ahol a döntések születnek. „Minden törvényessé tehető. Néhány nagy gazdasági érdekcsoport maffiaszerű módszerekkel irányít, a "tartótiszt" hozza az utasításokat, sokszor csak alá kell írni a bediktált törvényszöveget és pillanatok alatt kétharmados törvény lesz belőle. Nem véletlen, hogy nincs elszámoltatás, hiszen ugyanaz a társaság "két műszakban" irányítja a politikát” – mondta Ángyán, aki ezek után semmi meglepőt nem talált például abban, hogy a polgári pártok egy szocialista oligarcha (aki megfogalmazása szerint „a Balaton környékén mindent lerabolt”, s nem mellesleg a tavalyi agrártámogatásokból a harmadik legnagyobb összeget kapta) tulajdonában lévő szállodában tartották a gyulai kihelyezett frakcióülésüket. Mint ahogy abban sem, hogy annak idején egyik (azóta vezető pozícióba került) egyetemi professzor kollégája a Horn-, de az azt követő Orbán-kormány választási győzelmekor is ekképp kommentálta az eredményt széles mosollyal: „Győztünk!”.
 
Ángyán szerint ebben a kettős hatalmi helyzetben a politikának az a "feladata", hogy elmagyarázza az embereknek: minden rendben van (ezért úgy véli, az írott és elektronikus sajtóból nem lehet a valós helyzetről tájékozódni, hiszen ezek többsége azon érdekkörök kezében van, amelyek érintettek például a földdel kapcsolatos ügyletekben), miközben valójában spekulatív érdekek szolgálatában áll az egész rendszer. „Még nem dőlt el, hogy azt a politikai kockázatot vállaljuk, ami abból következik, hogy az emberek megtudják, mit csinálunk, vagy az a nagyobb kockázat, ha az oligarchák megorrolnak a kormányra” – hallottuk.
 
A képviselő azt mondta, az ország fő baja az erkölcsi romlás. Azt a Suchmann Tamást idézte, aki a Horn-kormány idején az ÁPV Rt.-ben felügyelte a privatizációt, s egy a visszásságokat firtató akkori riporteri kérdésre azt válaszolta: „Lehet, hogy nem szokványos, de törvényes”,han ami történik. „Ha a jog leválik az erkölcs talapzatáról, akkor bármit meg lehet csinálni. Budai Gyula is mindig azt mondja az MSZP-s Gőgös Zoltánnak, hogy "te is loptál". Ez nem mentség. Tisztának kell lennünk ahhoz, hogy jogosan kérjünk számon bármit” – hangsúlyozta Ángyán József.

 
A professzor rámutatott: a nemzetek modern kori biztonsága elsősorban nem azon múlik, hogy az egyes országok hadserege ütőképes-e (hozzátette: hazánké katasztrofális állapotban van), hanem attól függ, hogy kinek a kezében vannak azok az erőforrások, amelyek az élelmezést, a vízellátás biztonságát, az energiaellátást és a környezetbiztonságot garantálják. Hiszen enni, inni kell, az energiára ugyancsak szükség van a mindennapi életben, a környezetet pedig nem lehet a végtelenségig szennyezni. Ezért került a zsákmányszerzés középpontjába a föld, ami hosszú távon ígér extraprofitot. „A kérdés ebben a helyzetben az, hogy az állam megvédi-e az ország erőforrásait.”
 
Ángyán válasza erre az, hogy nem. Ezt pedig azzal a vizsgálatsorozattal igyekszik bebizonyítani, aminek eredményeképp eddig nyolc megyében vette górcső alá a föld-bérbeadásokat. Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász–Nagykun–Szolnok és Veszprém adatai az összes földpályázat 85 százalékának feldolgozását jelentik; az eddigi utolsó jelentés néhány napja került a nyilvánosság elé.
 
Az anyagokból kiderül, a bérbe adott földek kétharmadát 37 érdekeltég vitte el. Olyan érdekeltségek, amelyek az agrártámogatásokból is bőséggel kivették a részüket. A „kicsiknek”, azaz a gazdáknak pedig a kormányzati szlogenekkel ellentétben alig-alig jutott valami. „Folyik fenn a lakoma, és időnként lehullanak a morzsák” – jellemezte a helyzetet Ángyán, aki szerint nem jön ki a miniszter által hangoztatott, érdekeltségenkénti 17 hektáros átlag, hiszen amíg egy kismamának demonstratívan a kamerák kereszttüzében két hektárra szóló nyertes földbérlet pályázatot adnak át, addig csak az általa írt jelentésből derül ki egyebek mellett az, hogy a felcsúti polgármester 25, Budai Gyula rokonsága két cégen keresztül 34 nyertes pályázatot kapott. A legnagyobb elnyert földterületek 300 hektár felettiek. Borsodban például a helyiek egyike sem volt képes nyertes pályázatot készíteni – ám hogy ezekkel mi volt a probléma, azt nem tudhatják meg a gazdák, mert a pályázati anyagok titkosak – mondta az egykori államtitkár.

 
Ángyán szerint a nagyságrendek érzékeltetésére jó példa még az, hogy tavaly – az elképzelések szerint 300 ezer ember életét pozitívan befolyásoló – tanyafejlesztési programra végül mindössze egymilliárd forintot szánt a mezőgazdasági kormányzat, míg az agrártámogatási kasszából egyedül Csányi Sándor Bonafarm-csoportja 3 milliárd 969 millió forintot kapott fejlesztésekre és terület alapú támogatásként.
 
A professzor rámutatott: nincs olyan, hogy nemzeti nagytőke, hanem csupán tőke van, amelynek egyetlen célja a minél nagyobb haszon elérése. Ez pedig csak az emberek, a föld és a környezet kizsákmányolása árán lehetséges, valamint úgy, hogy igyekszik minél többet kivenni a közös kasszából. Szerinte már csak azért sem lehet arról beszélni, hogy a tőkések csupán egyik vagy másik politikai oldalhoz köthetők, hiszen az országosan ismert „nemzeti tőkés” is szívesen használja például a korábban a szocialista kormányoknak dolgozó, azóta felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt agrártanácsadó által szolgáltatott információkat. S mintha a nemzeti oldaltól sem lenne idegen a korábbi szocialista–liberális kormányok szemére vetett „offshore-ozás”. Ráadásul a jelenlegi tervek szerint monopolhelyzetet eredményezve eurorégionként egy-egy tőkeérdekeltség kezébe kerül majd az úgynevezett integrált mezőgazdasági termelésszervezés – az egyik ilyen érdekeltség nyilvánvalóan a Bonafarm-csoport, amelyet a Bonitas Zrt. fog össze, a csoport és a zrt. között pedig megtalálható egy Szingapúrban bejegyzett offshore-gyanús cég.
 
A politikus elmondta még: néhány napja derült ki, hogy első jelentésének megjelenése után, tavaly nyáron a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellenőrző bizottsága belső vizsgálatot rendelt el a földbérlet pályázatok ügyében. A vizsgálat eredményeiről október 25-ei dátummal született egy 11 oldalas jegyzőkönyv, amely ugyancsak rámutat a pályázati rendszer furcsaságaira, visszaigazolva az általa leírt aggályok nagy részét. Az ügy pikantériája, hogy miután a jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a Parlament mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén, kiadott egy MTI-nyilatkozatot arról, hogy a jegyzőkönyv nem létezik.