Nem volt nehéz eljátszanunk a tudatlant, amikor kérdéseket tettünk fel a szakértőnek.
Tapasztalatunk alapján az emberek még mindig nagyon keveset tudnak a hőszivattyúkról mint alternatív fűtési módszerről, és bevalljuk, számukra sem volt minden teljesen világos.
Egy szombathelyi specialistához, a Klimabest Kft.-hez fordultunk, majd több hosszabb beszélgetés alapján kérdezz-felelek formába rendeztük a szerintünk legszükségesebb tudnivalókat.
Ezúttal köszönjük a cég segítségét.
Mi a hőszivattyú?
Egy viszonylag új technológia, amely a környezetünk hőmérsékletét kihasználva segít felfűteni a belső tereinket.
Ugye ez az, amikor nagyon mélyre fúrunk, és a Föld belsejének a hőjét használjuk?
Nem az, annak ellenére, hogy sokan ezt hiszik. A földből valóban lehet hőt kinyerni, de nem ez a lényeg.
Akkor mi a lényeg?
A hőszivattyú gyakorlatilag egy „fordított hűtőszekrény”, amely nem hideget, hanem meleget állít elő.
Műszakilag nagyon bonyolult?
Első hallásra igen, de aki tudja, hogyan működik a hűtőszekrény, az a hőszivattyút is érti. Villamos energia segítségével összepréselünk folyadékot. Így hő keletkezik. Ez a hő melegíti fel az otthonunkat. Utána ez a hűtőközeget párologtatjuk el egy hőleadó felületen, amely során hőelvonás jön létre. Ha valaki ismeri a hűtőkör-folyamatot, tudja, miről van szó. De nem szükséges megérteni, hiszen igazából többségünk a televízió esetében sem tudja, hogyan keletkezik a kép. Ettől még használjuk.
Milyen szerkezeteket építenek be?
Van egyszer egy szekrényszerű valami, amelynek nagysága és alakja különböző lehet. Ebben található a kompresszor, a vezérlés és hasonló szerkezetek. Ezen kívül szükséges egy hőleadó felület. (A hűtőszekrény esetében ez az a rács, ami a gép mögött van, és mindig meleg. ) Erre többféle technológia létezik. Talajszonda esetén például lefúrnak a földbe, akár 50-100 méter mélyre. Ha talajkollektort használnak, akkor – a padlófűtéshez hasonlóan - csöveket rejtenek a földbe. Fel lehet használni erre a talajvizet is, ekkor kutakat ásnak, illetve egyre népszerűbb a levegős megoldás is. Ez utóbbi úgy néz ki, mint a légkondicionáló kültéri egysége.
Melyik megoldás a legjobb?
A végeredményt tekintve árban nincsenek rettentő nagy különbségek. Hogy adott esetben melyik a legjobb, azt a szakember dönti el. A levegős előnye, hogy kisebb a helyigénye, ugyanakkor limitált a belőle kinyerhető teljesítmény.
A hűtőszekrény áramot fogyaszt. A hőszivattyú is?
Igen, a hőszivattyú is árammal megy, így használatával megemelkedik a villanyszámlánk.
Ha több lesz a villanyszámlánk, akkor mi ebben a jó?
Mert még így is olcsóbb az üzemeltetése, mint a hagyományos fűtési technikák. A gázfűtéshez képest például 30-40 százalékos fűtési pénz megtakarítással számolhatunk. Egy hőszivattyú üzemeltetése most kb. annyi, mint egy korszerű, szilárd tüzelésű kazáné. Viszont nagy előnye a kényelem.
Hogyan kalkuláljunk új építésű ház vagy fűtéskorszerűsítés esetén?
Mivel új és bonyolult technológiáról van szó, a hőszivattyú beszerelése költségesebb, mint a hagyományos rendszerek. Ugyanakkor 8-12 év alatt általában megtérül a befektetés.
Lehet mondani egy tájékoztató árat?
Egy 100 négyzetméteres családi ház esetén bruttó kétmillió forint körülire jön ki az átlagár.
Csak családi házban működik a hőszivattyú?
Nem, elvileg lakásban is megoldható.
A hőszivattyúhoz milyen fűtőtestek tartoznak?
Gyakorlatilag bármi lehet: radiátor, falfűtés, padlófűtés, légbefúvás és sok más, ami azt is jelenti, a hőszivattyú általában kompatibilis a már meglevő fűtési rendszerekkel.