A Kossuth-díjas festőművész 1968-ban költözött Kőszegre. Többen arra számítottak, hogy a nagybányai szemlélethez is kötődő művész a kőszegi tájat fogja festeni. Ez a várakozás nem teljesült, ugyanis Bartha László ekkor már eltávolodott a természet közvetlen ábrázolásától, és tájélményeit kódolva, elvont nyelven fejezte ki.
Az „Ember és természet ” c. alkotása az elvonatkoztatásnak ezt a fokozatát fejezi ki, ugyanakkor a rajta megjelenő önarckép természetelvű.
A művészet titkai közé tartozik, hogy miként tud két ellentétes felfogás egy képen belül harmóniába kerülni. Jobban megértjük, ha részletesebben megismerjük Bartha László életművét. Azon túl, hogy autonóm képeket festett, közel száz könyvet
illusztrált. (Ezen kívül díszleteket is tervezett.) Az ilyen jellegű munkáknál nélkülözhetetlen volt a természeti stúdiumok tapasztalata.
Ez alkalommal azokat az illusztrációkat is kiállítjuk, amelyek eddig „rejtőzködtek”, kimaradtak a könyvekből, több még nem volt látható egyáltalán.
Szó esik a kőszegi Királyvölgyben levő villáról, ahol lakott - amelyből tágas panoráma nyílt, ugyanakkor az útról mégsem volt látható. Az épület tervezője – Fritz August Breuhaus – nemzetközileg elismert jelentős építész volt, az ő munkásságához kötődik a tragikus véget ért Hindenburg léghajó belső kialakítása. A villa ablakainak eredeti, hajlított Zeiss üvegei a mai napig ámulatba ejtik a látogatót.
A rendezvény meghívott vendége Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház művésze, aki Villon verseket szaval abból a kötetből, melynek fordítói között maga Weöres Sándor is szerepel. A program alatt folyamatos vetítés lesz Bartha László könyvillusztrációiból.