Pontvadász: Pont itt egy újabb napi kvíz pont a legokosabb kvízrajongóknak

Pontvadász: Pont itt egy újabb napi kvíz pont a legokosabb kvízrajongóknak

Napi agykarbantartó kvíz: 8 kérdés Petőfitől az euróig

Napikvíz Alíz

2026.11.19. 19:00

Mennyire ismered a magyar irodalom klasszikusait, a filmtörténet népszerű alkotásait és a világ nevezetes személyiségeit? Ebben a nyolckérdéses agykarbantartó kvízben Petőfi Sándor, egy legendás ökölvívó és egy magyar feltaláló is előkerül. Az euró történetéről és Budapest egyik híres épületéről szintén kapsz kérdést. Vajon hány helyes választ sikerül összegyűjtened?

Hirdetés

 

Aktuális érdekességek a kvíz témáiról:

Jövőre lesz 25 éve, hogy megjelentek az euróbankjegyek és -érmék

2027. január 1-jén lesz negyedszázada annak, hogy tizenkét európai országban forgalomba kerültek az első euróbankjegyek és -érmék. A közös valuta ekkor már három éve létezett: 1999 elejétől elektronikus fizetéseknél és pénzügyi elszámolásokban használták. A készpénz bevezetése hatalmas logisztikai feladat volt, hiszen bankjegyek és érmék milliárdjait kellett eljuttatni a bankokhoz, üzletekhez és a lakossághoz. Az euróövezet azóta jelentősen kibővült, 2026 januárjában Bulgária is csatlakozott a közös valutát használó országokhoz.

A világ első női miniszterelnöke egy ázsiai országban került hatalomra

A női politikai vezetők történetében 1960. július 21-e jelentős fordulópontot hozott: ezen a napon lépett hivatalba Sirimavo Bandaranaike, a mai Srí Lanka, akkori nevén Ceylon miniszterelnöke. Ő lett a világ első női kormányfője a modern parlamentáris rendszerek történetében. Politikába férje, az 1959-ben meggyilkolt Solomon Bandaranaike miniszterelnök halála után kapcsolódott be, majd pártja választási győzelmét követően alakított kormányt. Később még két alkalommal vezette az országot, utoljára 1994 és 2000 között.

Pesti Vigadó – a magyar romantikus építészet különleges alkotása

A Duna-parti Pesti Vigadó 1865-ben nyitotta meg kapuit Feszl Frigyes tervei alapján, egy korábbi, az 1848–1849-es szabadságharc idején megsérült épület helyén. A tervező olyan sajátos magyar építészeti stílus kialakítására törekedett, amelyben a romantika és a keleties díszítőelemek is szerepet kaptak. Az épület hamar a főváros kulturális életének egyik központja lett: Liszt Ferenc és Richard Wagner is fellépett falai között. A második világháborúban súlyosan megrongálódott palotát később helyreállították, majd a 2014-ben befejeződött felújítás után ismét a művészeti és kulturális élet fontos helyszínévé vált.



Ne maradj le semmiről! Kövess a Google Hírekben is ›