Navracsics Tibor szerint a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos az elvándorlással.
Navracsics Tibor szerint a fiatalok a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos az elvándorlással.
A fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos a Magyarországról történő elvándorlással - hangoztatta Navracsics Tibor (Fidesz) közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken a "Tranzit - Fesztivál a határon" közéleti rendezvénysorozat előadójaként.
A miniszterelnök-helyettes, aki Papp Magor a Magyar Rezidensszövetség elnöke és Kovács Nimród üzletember, borász társaságában folytatott kerekasztal beszélgetést egyetemista fiatalok előtt, hangsúlyozta: a kormányzatnak mindent el kell követnie azért, hogy a külföldön munkát vállaló fiatalok a tapasztalatszerzés után hazatérjenek.
Hozzátette: ehhez jól kvalifikált munkahelyekre van szükség, de támogatni kell a fiatalok vállalkozóvá válását, illetve az olyan kis- és középvállalkozásokat is, amelyek fiatalokat alkalmaznak.
Az, hogy tanulmányai végeztével valaki külföldre megy vagy itthon marad - folytatta -, egyéni döntése, de abban az is szerepet játszik, hogy az adott fiatal olyan nemzetközi tudással rendelkezik, amelynek birtokában külföldön is el tud helyezkedni, vagy olyannal, amelynek itthon, a magyar közösség számára van értéke. Egy magyar tanár, vagy egy magyar politológus viszonylag ritkán talál magának képzettségének megfelelő állást, míg egy informatikus vagy orvos azonnal el tud helyezkedni - szemléltette.
Navracsics Tibor rámutatott: a hazai és külföldi keresetek közötti szakadék, többszörös különbség elképesztő nyomást jelent a magyar költségvetésre és a gazdaságra, de ezt a feszültséget csak hosszabb idő alatt, a bérek fokozatos emelésével lehet feloldani.
Papp Magor szerint helyi ösztöndíjakkal, lakásteremtéssel lehet a legkritikusabb helyen segíteni abban, hogy a fiatalok Magyarországon maradjanak, de szükség lenne arra is, hogy akik külföldről hazatérnek, olyan pozíciókban helyezkedhessenek el, ahol használni is tudják a megszerzett tudást.
Kovács Nimród arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai cégek ugyanúgy a profitra törekednek mint a külföldiek, tehát minden olyan intézkedés, amely engedi a profitot növelni, abba az irányba hat, hogy munkahelyeket teremtsenek.
Vannak a gazdaságnak olyan szektorai, amelyek képesek konkurálni a világgal, ilyen például az informatikai ipar, vagy az idegenforgalom, ha ezeket tudatosan fejlesztjük, az a kvalifikált munkahelyek számának növekedésével is együtt fog járni - értékelte.
Egy hozzászóló, Magyar Péter, aki harmadik éve dolgozik Brüsszelben, a külföldi tapasztalatszerzés támogatása mellett érvelt. Szerinte a fiatalok külföldi
tapasztalatgyűjtésének hosszabb távon a magyar gazdaság számára is pozitív hatása lesz: többségük hazatér és munkájával vagy hazai cég versenyképességét fogja növelni, vagy anyagilag megerősödve saját vállalkozásba kezdhet.
Hende Csaba: kötelező a honvédelmi ismeretek oktatása
A Nemzeti alaptantervben megjelent a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, folytatódik és szélesedik a "Katona-suli" program, a civil szakközépiskolákban pedig katonai ismeretek elnevezéssel a tanrend részeként, fakultatív érettségi tantárgyként szerepel - közölte a honvédelmi miniszter.
Elmondta, hogy a honvédség az önkéntesség elvén működik, ugyanakkor a most induló katonai középiskolába tízszeres, a tisztképzésre pedig hat-nyolcszoros a túljelentkezés. A középfokú nyelvvizsgával, jeles érettségivel rendelkezők, kiváló fizikai pszichikai adottságú gyerekek között lehet válogatni - ismertette.
Szólt arról is, hogy a honvédelmi ismeretek kötelező oktatásának formáit, a honvédelmi nap megrendezésétől a honvédelmi szakkörök működéséig az oktatási szakembereknek kell kidolgozniuk.
Hende Csaba arról is tájékoztatott, hogy az idei tanévben Debrecenben elkezdődik a képzés az első katonai középiskolában. A bentlakásos, katonai nevelést nyújtó intézményben a hivatásos katonai pályára, tiszti és altiszti pályára készítik fel a fiatalokat. Átalakították a tiszti rendfokozat alatti - korábban tiszthelyettesi - képzési rendszert is, és felállították az altiszteket képző intézményt Szentendrén.
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arról beszélt, hogy a honvédelem az egész ország védelméről szól, amelyben mindenkinek részt kell vennie. "Rövid idő alatt kikopott a köztudatból, hogy a hazát, az országot védeni kell, és erre készen kell állni - mondta.
A rendezvényen megemlékeztek Ottlik Géza (1912-1990) születésének századik évfordulójáról is. Az író egyik legnépszerűbb regénye, az Iskola a határon Kőszegen játszódik.
Hende Csaba a regényről azt mondta; az Iskola a határon parabola. Az alreál belső életének bemutatása csak eszköz volt arra, hogy a hatalom természetéről, az elnyomásról irodalmi nyelven szóljon. A könyvben leírtak nem feleltek meg a valóságnak; az iskola nem úgy működött. Ottlik Géza volt osztálytársai felelősségre is vonták az írót, hogy nem mond igazat, mert nem értették meg, hogy az irodalom és a valóság két különböző dolog. Mindazok, akik ide jártak, szeretettel emlékeznek meg a katonai iskoláról - mondta a honvédelmi miniszter.