Idén először négy magyar egyetem is szerepel egy brit világcég felsőoktatási rangsorában. Az ELTE, a Corvinus és a Szegedi Tudományegyetem mellett most először a Debreceni Egyetem is felkerült a listára.
A listát amerikai és brit egyetemek vezetik, de előkelő helyen vannak a magyar intézmények is. Évekig a Harvard volt az első, ezúttal azonban az amerikai Massachusett Institute of Technology vezet - mondta a Déli Krónikának a felmérést publikáló Eduline internetes oldal szerkesztője.
Szabó Fruzsina kiemelte: az ELTE, a Corvinus, és a Szegedi Tudományegyetem mellett most először a Debreceni Egyetem is felkerült a listára. A rangsor összeállításának több szempontja is van - összegezte a szerkesztő. Ilyen a külföldi oktatók és hallgatók aránya, az intézmény kutatói által készített tanulmányok, kutatások, de a legnagyobb arányban az számít, hogy az egyetemeknek milyen a nemzetközi hírneve - magyarázta. A massachusetti egyetemen 70 Nobel-díjas oktat.
A 700-as rangsorban az ELTE az 500. körül van - az első 100 helyezett után ugyanis nincs pontos sorrend. A karok listáján az ELTE természettudományi kara a 221., ami Mezey Barna rektor szerint a pár éve indított kutatási és támogatási programnak köszönhető. Itt tudtuk tartani a tudósokat, a fiatal tehetségeket, sőt, az akadémia lendület programjával vissza is tudtunk szerezni – jegyezte meg.
A felsőoktatási intézményekről több lista is készül - emlékeztetett Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki hozzátette, náluk különösen a természettudományi, az informatikai illetve az orvosi és a gyógyszerészeti képzés híre jó. Azon rangsorok mérőszámaiban, amelyeket a felsőoktatás az utóbbi években folyamatosan figyel, a Szegedi Tudományegyetem elvitathatatlanul jó – jelentette ki.
A nemzetközi láthatóságának köszönhetően 67 ország több mint 3300 külföldi hallgatója tanul a Debreceni Egyetemen, amely ezzel a számmal ebben a kategóriában vezeti a képzeletbeli hazai ranglistát - jegyezte meg Fábián István rektor. Elmondta az MTI-nek azt is, hogy a QS cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont - többek között az oktatók és a hallgatók számaránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, valamint a külföldi hallgatók és oktatók száma - alapján állítanak össze.
Az intézmény rektora bejelentette, hogy 87 munkatársat érintő csoportos létszámleépítésre kényszerülnek az idén, ez a tudományegyetemi karokat és az agrárcentrumot érinti.
A Debreceni Egyetem az elkövetkező években - a folyamatosan és több elemében is romló feltételrendszer ellenére - a jelenlegi minőség és eredményesség fejlesztését tekinti elsődleges feladatának - hangsúlyozta Fábián István. Kifejtette: ezzel összhangban a DE célja nem lehet kevesebb, mint a kiemelt kutatóegyetemmé válás, hogy az egyetem ezáltal is vonzóbb legyen a hallgatóknak, növelje regionális vezető szerepét és erősítse nemzetközi jelenlétét, kapcsolatrendszerét az Európai Unió intézményeivel, illetve eredményesen együttműködjön az unió kutatásért és innovációért felelős szervezeteivel.
Az Eduline szerkesztője szerint a listáknak mindig van pozitív hozadéka: vonzóbb lehet általuk egy-egy ország felsőoktatása. Minél jobb eredményt ér el egy intézmény, annál több hallgató választja majd, méghozzá a legjobb teljesítményű hallgatók, így egyre jobb lesz az eredmény is – magyarázta Szabó Fruzsina. A szakemberek szerint az adatok elgondolkodtatóak: a listán szereplő első száz egyetem költségvetése ugyanis külön-külön is jóval meghaladja magyar felsőoktatás teljes éves költségvetését.
Ezek az eredmények
Négy magyar egyetem is szerepel a felsőoktatási intézmények legfrissebb világranglistáján - számol be a Magyar Nemzet. A brit Quacquarelli Symonds cég világranglistáján a karok versenyében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karát a 222. helyen jegyezték, míg intézményi szinten a Szegedi Tudományegyetemet az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetemet és az ELTE-t az 551-600., míg Debreceni Egyetemet a 601-700. helyre sorolták a top hétszázas listán.
Természettudományi kategóriában a 359. helyet érte el a Műegyetem, társadalomtudományokból pedig az alapítványi fenntartású Közép-európai Egyetem végzett a 228. helyen. Az élen a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett, a második helyezett a Cambridge, a harmadik pedig a Harvard lett - ismertette a lap.
A 2004 óta minden évben elkészített ranglistát olyan szempontok alapján állítják össze, mint az oktatók és hallgatók aránya, valamint az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága.