Jó szerencsét, Narda!

2003.08.31. 23:31

A szombat délutáni nardai antilignit tüntetésen kiderült, a Nógrádszén kft-nek csak akkor van esélye a győzelemre, ha cirka akkora érdekérvényesítő képességekkel rendelkezik, mint a Microsoft. Másrészről: ha lesz itt bánya, az minden eddiginél szomorúbb képet fest a magyar közállapotokról. Helyszíni beszámolónk.

Előkészületek: Buszjegy, eső, ÖVP és Pap Rita

Jó szerencsét, Narda!

Rövid hezitálás után elvetjük az autót, egy tüntetésre különbusszal menni mégiscsak romantikusabb. Lelkesedésünk az Ady téren némileg megcsappan, amikor kiderül, a lignitbuszért fizetni kell. A másfélszáz forintos jegyár nem dönt senkit padlóra, de mégiscsak gesztusértéke lett volna a dolognak (v.ö. környezetvédelem), ha valaki megszponzorálta volna a Volánt, ha már ők nem tudják lenyelni a veszteséget. Az érvágás amúgy sem lett volna óriási, mivel a hirdetett 13.45-ös időpontban szűk másfél busznyi ember jön össze a járatokra. A hangulat amúgy szolid, mögöttem két idősebb úr a bánya kapcsán a zsidó merkantilizmust emlegeti.

Nardán szakadó esőben szállunk le a buszról. A focipálya még majdnem üres, hasonlóan a kocsmához, ez utóbbi azonban fedett. A kerthelység sarkában elhelyezett kivetítőn hangulatfakasztónak az észak-magyarországi külszíni fejtés szépségeiről készült dokumentumfilm pereg.

Jó szerencsét, Narda!

Három óra előtt pár perccel célozzuk meg a tüntetés területét, az úton beleakadunk az Osztrák Néppárt (ÖFP) csapatába, akik meglepő számban masíroznak a nardai főutcán. Még a nap is kisüt, s innentől felgyorsulnak az események.

Valamiért több emberre számítottam, de azért ezrek vannak kint. (A Vasárnapi Újság 10 ezer fős beszámolója túlzásnak tűnik.) Első pillantásra igen furcsa, hogy együttértenek valamiben ennyire különböző gondolkodású egyedek. A gyülekezők között magyarok, osztrákok és horvátok, fiatalok és idősek, punkok, hippik és plázacicák, vöröspólós ifjúszocialisták és árpádsávos zászlót lengető feketeruhások álldogálnak. Előttem Pap Rita és Bodnár Attila toporog. Hát róluk sem gondoltam, hogy egyszer majd egy ügyért együtt ….

Anima és a markolósárkány

Jó szerencsét, Narda!

Németh Tamás, Cseh Tamás, a VHK és az Anima Sound System zenéjére a Szombathelyi Néptáncműhely táncosai ropnak egy keveset, majd következik egy ötletes sárkányölő mese, ahol is a magyar népmesei kincsből jól ismert három királyfi veszi fel a harcot a gonosz sárkánnyal, amit ez esetben egy koreografált működésű agresszív markoló jelenít meg. A némi csetepaté után királyfik végül is legyűrik a Gonoszt. Ezután egy bányászati tanmese jön, majd lufik szállnak a magasba, a tiltakozók kívánságaival és üzeneteivel.

A politikusok mondták

Jó szerencsét, Narda!

Horváth Sándor, Narda polgármestere bejelenti, hogy három hét alatt 30 ezer tiltakozó aláírást sikerült összeszedni, de az igazi lényeget Markó Péter, a megye közgyűlés elnöke mondja: a kihelyezett rendkívüli megyegyűlésen döntés született: a megye felterjesztési jogával kíván élni, s javasol az országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, mely szerint a vidék legyen kulturális tájvédelmi körzet, amelynek alapján jogi alapja lenne a bányászat betiltásának. Amennyiben a jogi eszközök útján nem sikerül megállítani ezt az „őrült tervet”, akkor másként kell védekezni, amelyben számít Annus Adriánra és Fazekas Róbertre. „Minden rossz kelet felől jött” – szúr egyszerre több felé a megye első embere.

Szórványos fütty kíséri Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter színpadra lépését, de az ellenséges jelenlevők is megbékélni látszanak, amikor közli, hogy habár a független bíróság döntését nem lehet befolyásolni, ő és tárcája a terv ellen van, mivel a bányászat hatalmas sebeket ejtene a tájon. Még a kutatófúrásokhoz sem kívánnak hozzájárulni. „Számon kérjük” – kiabál mellettem egy láthatóan nem teljesen meggyőzött középkorú hölgy.

Jó szerencsét, Narda!

A bánya elleni küzdelem egyik megnyugtató fejleménye a magas szintű osztrák politikusok bekapcsolódása a tiltakozásba. Hans Niessl Burgenland tartományfőnöke mellet – aki a délelőtti közgyűlésen is részt vett – helyettese, valamint egy zöld parlamenti képviselő és a tartomány parlamenti elnöke is felszólal. Nemcsak azt mondják, hogy ellenzik a bányát, hanem azt is, két évtizeddel ezelőtt Burgenlandban hasonló történet zajlott, s ott is a lakosság ellenállása hiúsította meg a beruházást. Mindegyikük megemlíti a paradox voltát annak, hogy egyesek most olyant akarnak létesíteni, ami már 20 éve is környezetszennyezőnek és gazdaságtalannak bizonyult. Nagy tapsot kap a tartományfőnök azon bejelentése, miszerint ha kell, Brüsszelig viszi az ügyet.

Rövid beszédében Dr. Ipkovich György Szombathely polgármestere kész tényként említi, hogy nem lesz erőmű. Az érintett falvakat a megyeszékhely egységes támogatásáról biztosítja, hozzátéve, hogy az off-shore cégek mögé bújó pénzemberek máshol biztos próbálkozni fognak, ezért rajtuk kell tartani a szemünket.

Az utolsóként felszólaló dr. Illés Zoltán fideszes képviselő – a környezetvédelmi bizottság tagja – szerint nem lefutott meccs a bánya ügye, mert súlyos, pártoktól független lobbicsoportok állnak mögötte. Ezt illusztrálva elmesélte a törvénymódosítás valóban félelmetes történetét, amikor is az országgyűlési területfejlesztési bizottságban fura mód az utolsó pillanatban valahogy kiemelték ezt a területet a természeti védettség alól: politika konszenzussal. Illés bejelentette, hogy dr. Gyimesi József szombathelyi fideszes képviselővel törvénymódosító javaslatot nyújt be, de arról nem beszélt, ez a javaslat hogyan viszonyul a Markó Péter által említett megyei javaslathoz.

A politikusi beszédekből az rajzolódik ki, hogy tulajdonképpen senki nem tudja – vagy akarja megmondani? -, ki is áll a Nógrádszén kft. mögött, ki tolja a szekerüket. Ami minimum fura, mert ha egy miniszter vagy a környezetvédelmi bizottság alelnöke – az Orbán-kormány egyik ismert szereplője – is a sötétben tapogatódzik, akkor itt nagy baj van. A felszólaló politikusokat hallgatva mégis úgy tűnt, hogy szinte lehetetlen, hogy ilyen magas politikai érdekek ellenére itt bánya nyíljon. Ha egy megyei jogú város, komplett megye, osztrák tartomány, magyar miniszter – állítólag a magyar kormány – nem akar itt lignitbányát, s mégis lesz, az hihetetlen sötét képet fest a magyar demokrácia jelenlegi állapotáról, olyant, amelybe jobb bele nem gondolni.

Egyéb főszereplők

Jó szerencsét, Narda!

A politikusok között ismert személyiségek lépnek a színpadra, hogy szintén tiltakozzanak az erőmű ellen. Pár perc jut Annus Adrián és Fazekas Róbert vb ezüstérmes sportolóknak, Fekete László és Mészáros Tibor izomembereknek, akik különböző stílusban és különböző verbális szinten fejezik ki nemtetszésüket a terv ellen, s elmondják, hogy ha kell az első sorokban fognak küzdeni a gépek ellen. Csókay András idegsebész a személyiség és isten szempontjából ellenezi a tervet, dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus – egyetemi katedrákat idéző - előadása pedig a Húsvét -szigeteki példát hozza fel a környezetrombolás illusztrálására.

Sajtótájékoztató bulihangulatban

Jó szerencsét, Narda!

Az esemény utánra meghirdetett sajtótájékoztató a már említett kocsma udvarán zajlik, meglehetősen furcsa körülmények között. A demonstrációról betérő osztrákok a jó öreg Gösserektől és lufis gyerekektől feldobódva igencsak oldják a hangulatot az udvar egyik végében, míg a másikban Markó Péter és osztrák kollegái próbálnak hivatalos hangulatot varázsolni. Változó sikerrel. A politikusok szájából sok újdonság nem hangzik már el. Esetleg az, hogy a Vas megyei közgyűlés elnöke is bevallja: szerinte sem lesz itt bánya, az osztrák parlamenti elnök, Erwin Schranz meg arra a lényegre a tapint rá, hogy történelmi pillanatok ezek, hogy a két nép együtt lép fel valamiért. A sajtókocsma egyik érdekes pillanata volt, amikor az osztrákok zöld képviselője belépett, és hatalmas üdvrivalgás fogadta a férfit. Azon gondolkodtunk sörünk felett, hogy melyik magyar képviselő kapna ily spontán és osztatlan lelkesedést egy kocsmában.

Sajtóklub

A karneváli sajtótájékoztató után visszamegyünk a sportpályára, ahol már javában zajlik a Sajtóklub. Öt perc bőven elég belőle, újfent megállapítjuk, nem megy le a torkunkon ez a féligazságokra épülő műfaj, az eligazító hangnem, a sunyi célzások, a pátosz, az unalomig ismert fordulatok. Csak azt nem értem, miért kell ehhez dr. Szabó Gábornak, Szombathely volt első emberének nevét adnia mint moderátor, no meg azt sem, miért kell egy ilyen jellegű rendezvényt hozzátoldani a majdnem aktuálpolika-mentes tiltakozáshoz.

(Azért majdnem mentes, mert az igazsághoz tartozik, Medgyessy Péter nevének említésére a nézők egy része reflexszerűen pfujolni kezd. Nem is nagyon értette szegény osztrák tartományfőnök, miért e nagy hirtelen jött fütty német nyelvű beszéde közben.)

Visszafelé véletlenül a hosszabbik útvonalú buszra szállunk, ezért immár 350 forinttért érkezünk Ady térre. Autóval olcsóbb lett volna, könyveljük el, s egyúttal üzenjük a Volán és környezetvédelem illetékeseinek.

.