Az EU alkotmányát az új szavazási rendszer konszenzusos elfogadásával sikerült tető alá hozni. A nagyobb országok befolyása így nőtt, de a döntéshozatal hatékonyabbá vált, és a kicsik megfelelő ellensúly-lehetőséget kaptak.
Végül elfogadták a kettős többséghez szükséges szavazati arányokat: egy döntéshez a tagországok 55 százaléka és az uniós népesség 65 százalékát képviselők igenlő voksa szükséges. Ez praktikusabb megoldás, mint amit a nizzai szerződés rögzített, egyszerűsíti a döntéshozatalt. Váratlan fordulatként a briteknek sikerült elérniük, hogy gazdasági és valuta-kérdésekben a tagországok 72 százaléka jelentse a többségi döntés küszöbét.
Beépítettek egy kisebbségi klauzulát is: legkevesebb négy állam együttes akarattal akár a minősített többségi döntés végrehajtását is megakadályozhatja, és akkor újra meg kell nyitni a vitát az adott kérdésben.
Az új alaptörvény lehetővé teszi a kilépést az unióból és külső támadás esetére érvényes szolidaritási klauzulát is tartalmaz. Létrejön az EU külügyminiszteri intézménye, az Európai Tanács pedig állandó elnököt állít a tagállamok vezetőinek negyedéves fóruma élére.
Az Európai Bizottság új elnökének személyéről nem sikerült megegyezni.
Az EU-alkotmányt valamennyi tagállam parlamentjének el kell fogadnia és jó néhány országban népszavazás dönt a ratifikációról.
(forrás:euro.hu)