Egy új bírósági ítélet szerint elvileg furkálhat a Nógrádszén Kft. a nárai melletti erdőben. Cikkünk az új fejlemények tükrében részletes áttekintést és háttér-információt ad az irracionális ügyről. Egymilliárd tonna a tét.
Mondani se kell: az összes érintett Vas megyei önkormányzat tiltakozik a határozat ellen, sőt, bírósághoz is fordul.
A 1947-ben felfedezett Torony község melletti lignittelepen a hatvanas és hetvenes években folyt kitermelés, 1980-ban azonban végleg bezárták a bányákat. Azóta a környék zöldövezetes lakóterületté vált, az itt élők nem szeretnék, ha újabb tájrombolással kellene szembenézniük.
Az 1980-ban berekesztett bányatevékenység folytatására a kitermelő Nógrádszén Kft szerint azért lenne szükség, mivel az itt található több mint egymilliárd tonnás lelőhely nemzetgazdasági értéket képvisel, kiaknázása stratégiailag biztosítaná az ország energiaellátását.
A cég 2001-ben jelentkezett először kutatási szándékával Vas megyében , a Szombathely környéki 12 érintett település azonban azonnal tiltakozott az esetleges bányanyitás ellen, hivatkozva a tájrombolásra, régészeti és építészeti értékekre. Itt húzódik ugyanis a Vas-hegy borút, a térség alatt római kori emlékek találhatók, a környéken van a Jáki apátság, és több település, így Dozmat és Vaskeresztes temploma is értékes műemlék.
Építészeti szakemberek szerint sem illeszthető be a bányászati elképzelés a megyei területfejlesztési programba, hiszen az Országos Területrendezési Terv ide a védett tájakra vonatkozó terület használatot irányoz elő, és kimondja, hogy ez a ”kulturális örökség fokozottan érzékeny területe”.
Ugyanakkor a térséget az OTRT mint ”bányászati célra részlegesen igénybe vehető területet” is említi.
Ez az ellentmondás lett az alapja a máig húzódó pereskedésnek és tiltakozási hullámnak. Tavaly nyáron volt aláírásgyűjtés, demonstráció, és abban az egyben az összes politikai erő egyetértett a megyében, hogy nem akarnak lignitbányát. A szénerőmű ellen a környéken lakókon kívül a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet és régészek is tiltakoztak.
Sé, Bucsu, Torony és a még 9 környékbeli település civil kezdeményezése jó visszhangra talált, de kevésnek bizonyult a jogi eszközökkel szemben. Kiderült viszont, hogy a Területfejlesztési Törvény lehetőséget ad arra, hogy egy önkormányzat saját rendezési tervében megtiltsa területén a bányászati tevékenységet. Ezen rendezési tervek elkészítése azonban óriási terhet rótt az amúgy is szűkös költségvetésű kistelepülésekre.
Medgyessy Péter miniszterelnök szombathelyi látogatásán személyesen ígérte meg a polgármestereknek, hogy a Miniszterelnöki Hivatal állja a számlát. Az önkormányzatok márciusban meg is kapták a szükséges több mint 24 millió forintot, így már biztosak lehetnek abban, hogy nem kell engedélyezniük a térségbe tervezett lignitbánya nyitását.
A Nógrádszén Kft azonban bírósághoz fordult, a Veszprém Megyei Bíróság pedig nemrégiben hatályon kívül helyezte a Magyar Bányászati Hivatal azon határozatát, amely elutasította a kutatófúrások engedélyezését.
Az újra lefolytatott eljárás eredményeként a cég most engedélyt kapott a Pornóapáti, Horvátlövő Torony és Nárai községek közti 49 négyzetkilométeres területen a próbafúrásokra. Az indoklás szerint a kutatófúrás még nem egyenlő a bányanyitással, egyik nem feltételezi a másikat. A döntés nem jogerős, ám a határozat ellen fellebbezni nem lehet, legfeljebb bírósági úton támadható meg az.
Információink szerint az összes érintett Vas megyei önkormányzat keresetet kíván benyújtani a határozat ellen, hogy semmilyen módon ne legyen lehetőség lignitbánya nyitására a környékén, de még csak kutatófúrásokra sem.
Kapcsolódó cikk:
Jó szerencsét, Narda! - Az ALON helyszíni beszámolója a lignitellenes tüntetésről