Az Obozrevatel hírügynökség jelentése szerint az asszony minden percét egy kétszemélyes ágyon tölti, 420 kilójával fel sem tud állni. A baj 1981-ben történt, amikor az asszony leesett egy létráról és nyílt törés keletkezett az egyik lábán. Mivel nem gyógyultak időben a sebek, a munkácsi orvosok hormonális gyógyítást alkalmaztak.
Az asszony hirtelen elkezdett hízni, mire az orvosok azt mondták, hogy ez a test normális reakciója. Néhány hónap után viszont már Kijevben kellett kezelni, ahol az orvosok őszinték voltak hozzá és közölték, hogy a hormonális kezelések tönkretették a nyirokrendszerét, így örök betegségre lett ítélve. A fővárosi medikusok közölték, hogy a munkácsi orvost, aki előírta ezt a veszélyes kezelést, meg kell büntetni.
Az asszonynak haza kellett térnie a néhány hónapos kijevi kezelés után, mivel otthon beteg édesanyja várta. Betegsége gyógyításában ugyan részt vett egy nővér, viszont anyja halála után ő is otthagyta, más segítséget pedig már nem talált az akkor már súlyos beteg Liza.
Ezután rámosolygott a szerencse és sikerült kiutaznia Németországba gyógykezelésre, viszont amikor jobban lett, leadott több tíz kilót, visszatért Kárpátaljára. A problémák már a határon megjelentek: az Ukrajnában be nem regisztrált gyógyszereket elkobozták, így otthon az asszony újra elkezdett hízni. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai orvosok nem tudnak segíteni Lizán, nem vesztette el az emberekbe vetett hitét: „Tudom, hogy gyógyítható a betegségem! Még csak 45 éves vagyok, nem akarok így meghalni”.