10 éves az Anima Sound System - Interjú Prieger Szabolccsal

Szombathelyi zenekar-e még az Anima Sound System?

Feltétlenül. Az Anima mindig is szombathelyi volt. Az, hogy a lakhelye időközben megváltozott a tagoknak, csak részben változtat a lényegen. Soós Tamás Csonti amúgy még szűkebb pátriánkhoz tartozik, ő Szentgotthárdon él. Mi a kétlakiság (Budapest-Szombathely) ellenére a városhoz tartozónak érezzük magunkat. Egy zenekarnak fontos, hogy lakóhely szerint be lehessen azonosítani. Ha Tankcsapda, akkor Debrecen, ha Kispál és a Borz, akkor Pécs, ha Anima, akkor Szombathely. Budapest a nyilvánosság, a média, a fesztiválszervezőkkel való találkozás szempontjából fontos, de a lemezek Szombathelyen készültek, ez a város volt az alkotóműhely, s én nem zárom ki, hogy a jövőben is így lesz. Nem véletlen, hogy két 10 éves bulit tartunk, egyet Budapesten, egyet Szombathelyen.

Hogy tudtok ilyen szétszórva dolgozni?

Nem titok, hogy hárman, Zsolt, Gergő és én csináljuk a számokat, a többiek később kapcsolódnak be a munkába. Zsolt Budapestre költözésével úgy lesz, hogy vagy ők jönnek majd le, vagy én utazom a fővárosba dolgozni. Nálunk nagy szerepe a számítógépeknek, így az Anima esetében a földrajzi távolság nem akkora probléma, mintha erősítőket és gitárokat kellene mozgatni. Mindenhol lesznek gépek, melyeken tudunk alkotni. Nagyobb turnék előtt pedig továbbra is összejön a zenekar intenzíven próbálni.

Ha visszagondolsz az elmúlt tíz évre, melyik volt a legkedvesebb időszak számodra?

Éppen egyik nap arra gondoltunk, milyen volt, amikor 1994-1995-ben minden nap jártunk ki a gencsapáti művház pincéjébe. Az az időszak a végtelen próbákkal alapozta meg az Animát. Másik nagyon kedves időszak volt, amikor megjelent a fehér lemezünk, s jöttek az első sikerek. De nagyon kedves időszak ez a mostani is, amikor sok helyre eljutunk, olyan helyekre is, ahova magánemberként nem lenne valószínű. Most például egy moszkvai és egy tokiói koncert van körvonalazódóban. Kedves koncertjeink is vannak. A szombathelyiek mindig ilyennek számítanak.

Hogyan változtatok az idők során?

A zenei változást a lemezeken lehet lemérni. Sok zenész mondja, hogy soha nem foglalkozik a múltjával, én meg betegesen hallgatom a régi dolgainkat is. Azoknak is megvolt a maga értéke, attól függetlenül, hogy most már sok mindent másként csinálnék meg. A zenekar nem szokott visszanyúlni, leginkább az aktuális lemezeinkről játszunk. Hogy emberileg mit változtunk, arról csak a magam nevében tudnék beszélni. Amikor pár éve jöttek az első sikerek, kétségtelenül megérintett a dolog, de mostanra, a még nagyobb sikerek idején, éppen ellenkezőleg, visszafogott lettem. Most látom tisztán, hogyan is jutottunk ide, milyen jó, hogy a csábítások ellenére kitartottunk valami mellett.

Miből jön az Anima zenei eklektikussága? Nem zavar benneteket?

Egyrészt különböző zenei gyökereink vannak. Mikor először láttam Gergőt, jazz-rockot játszott, Zsolt hozta a folkot és az elektrót, én meg a keményebb hangzást. Hogy zavar-e bennünket, arra azt mondom, hogy mi ezt tudjuk. Nem hiszem, hogy jót tenne tennünk, ha mindig azonos lenne a hangszerelés. Valakinek tetszik ez az eklektikusság, van, akinek nem. Sok mindent ránk lehet fogni, de azt nem, hogy unalmasak vagyunk.

Másik gyakori – és szerintem is jogos – kritika a szövegek minősége. Mintha ez méltatlanul elhanyagolt terület lenne az Animában.

Nem mondom, hogy nincsenek benne részigazságok. Rengeteget dolgozunk a zenén, s mikor kész, akkor jön a legnehezebb rész: a szövegek. Az énektémák addigra már megvannak, s a kész számra, kész dallamívre nagyon nehéz szöveget önteni. A hosszabb, dalszerű számok esetén – mi is érezzük - vannak javítanivalóink, s dolgozunk is rajta. Ezek egyébként saját szövegeink, nem alkalmazunk szövegírót. Ugyanakkor ha végigtekintjük az elmúlt 10 évet, a szövegeinkben egy csomó gondolat, kiállás van bizonyos dolgok mellett, amelyet más zenekarok nem vállaltak fel. Ez is ide tartozik.

A zenekar többi tagjai mind részt vesznek egyéb zenei projektekben is. Neked, mint a zenekar zenei motorjának, nincsenek hasonló terveid? Szólólemez, ilyesmi …

Hazudnék, ha azt mondanám, nem fordult meg a fejemben. De igazából elég lassan dolgozó ember vagyok. A többiek szerint lusta. Azok a dolgok, amelyeket írok, többé kevésbé kielégíti zenei énemet. Azonban vannak olyan dalok – számuk több százra rúg -, amelyeket otthon rögzítettem, s nem használtunk fel. Talán majd kezdek velük valamit. Végül is Anima mindezidáig legnagyobb slágere, a 68 is majdnem lemaradt az akkori lemezről. Meglátjuk.

Lesz 20 éves az Anima Sound System?

Lehet, hogy igen. Most már olyan öregek vagyunk – Jucit kivéve -, hogy átfordult a dolog. Az már majdnem mindegy, hogy valaki 35 éves vagy 40. Az Anima a játszott zenei műfaj miatt amúgy is más helyzetben van, mint egy heavy metál csapat. Nemrég játszottunk a Transglobal Undergrounddal, akinek a főnöke 45-50 között van.

Mit játszotok majd a 10 éves koncerten?

Lesz egy órás gerince a műsornak, amelyben az aktuális számokat játsszuk, majd pedig egy fél órában felelevenítjük a régebbi lemezek kedvenceit, az elsőtől kezdve.