Szerdahelyi a legfőbb ügyészhez fordult Annus-ügyben

2004.12.27. 19:35

Szerdahelyi Szabolcs Polt Péterhez fordult, hogy az segítse elő a nyomozás elrendelését az athéni doppingügy kapcsán.

Miután a különböző hivatalos csatornákon nem talált meghallgatásra Szerdahelyi Szabolcs, egykori vezető sportorvos abbéli igyekezete, hogy nyomozati illetve rendőrségi síkra terelje az athéni olimpián aranyérmüktől megfosztott szombathelyi nehézatléták ügyét, most Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult segítségért.

Szerdahelyi szerkesztőségünknek emailben juttatta el a levél másolatát, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk.




Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Mint a sportegyesületek egykori vezetőorvosa kénytelen vagyok személyesen Önhöz fordulni az athéni doppingbotrány ügyében.

Nem igaz, hogy a magyar jogrendszer eszköztelen a történtekkel szemben.

Világraszóló csalás gyanújába keveredett egy magyar sportoló, ennek ellenére, még csak a nyomozást sem rendelték el vele szemben. Már Magyarország becsülete a tét.

2004. szeptember 23-én feljelentést tettem, bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt Annus Adrián kalapácsvető, valamint az elkövetéshez segítséget nyújtó, ismeretlen bűnsegédek ellen. A feljelentést arra alapítottam, hogy a megalapozott gyanú szerint Annus Adrián a dopping vizsgálat során – a verseny előtt és a verseny után is – sajátja helyett, másnak a vizeletét adta le, és csak így tudott negatív eredményt produkálni, annak érdekében, hogy megszerezhesse és megtarthassa a jelentős vagyoni értékkel járó olimpiai bajnoki címet.

Rámutattam arra, hogy miután a vizeletadás egy tükörszobában, anyaszült meztelenül, két ellenőr szeme előtt történt, a megtévesztés csak úgy sikerülhetett, hogy Annus Adrián testére, vagy testébe olyan szerkezetet szereltek, amelynek segítségével ki lehetett játszani az ellenőrök éberségét. Ehhez szükség volt segítőkre is.

A Szombathelyi Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya - 18010-2280/2004 bü. szám alatt - elutasította feljelentésemet, mivel álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény.

Ez ellen panasszal éltem, de hiába, mert a Szombathelyi Városi Ügyészség - B. 3394/2004/1-I. számú határozatával - elutasította azt.

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás célzatos bűncselekmény. Az elkövető célzata a jogtalan haszonszerzésre irányul.

Az olimpiai bajnok jogállása különleges és egy életre szól. Az aranyérmen, és a 10.000.000 Ft-on felül, harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra jogosult, nyugdíját pedig az állam a Mező Ferenc Közalapítvány útján kiegészíti.

A Magyar Narancs (2004. október 7.) írja a következőket: „Fazekas és menedzsere is hasonlóan nyilatkozik arról, hogy az olimpiai aranyérem elvesztése közel százmillió forint elvesztését is jelentette - csak ebben az évben. Az első helyért járó állami nettó tízmillión kívül a két sportoló bukta a különböző szövetségi jutalmakat és a szponzori pénzeket (csak a Nike-tól nettó 25 000 eurót kaptak volna). A felfüggesztéssel (és az esetleges eltiltással) pedig értelemszerűen elesnek az éppen az olimpiai arany után megemelkedő versenydíjaktól és szponzori honoráriumoktól. Egy IAAF-verseny első helyéért bruttó 1500 euró járna, egy Golden League-győzelemért bruttó 7500, de az olimpiai bajnokok a versenyek nagy többségén ezt kiegészítő rajtpénzt is felvehetnek. Az olimpia után Szombathelyen rendezett kalapács-világdöntő (akárcsak a Monacóban rendezett diszkoszvilágdöntő) fődíja bruttó 30 ezer dollár volt. A 100 milliós összegbe Fazekasék beleszámolták az olimpiai bajnokok havi járadékát, ez a minimálbér háromszorosa. Ennél is nagyobb összeg - igaz, csak addig, amíg a versenyző aktív - a Gerevich Alapítvány olimpiai aranyérmeseknek adományozott havi 250 000 forintja. A szombathelyi önkormányzat havi 100 000 forintja - szintén a sportpályafutás végéig - már csak diszkrét kiegészítésnek tűnik. Fazekasék az idén háromszor voltak edzőtáborban, a felkészülés szempontjából a legfontosabb a dél-afrikai, háromhetes tábor volt, melynek költségét (közel egymillió forintot) a szövetségi támogatás mellett maguknak is ki kellett egészíteniük.”

Ugyanebben a cikkben Annus Adrián szó szerint a következőket nyilatkozza: „Ez az egész a pénzről szól. Én ezért indulok el egy versenyen, és rohadtul nem érdekel, ki szervezte.”

A csalás jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje. A csalás nem csupán dologra nézve valósulhat meg. Lehetséges, hogy az elkövető valamilyen vagyoni jellegű (tulajdoni, kötelmi, öröklési stb.) jogosultságot csal ki oly módon, hogy a megtévesztett személy hátrányos (kárral járó) nyilatkozatot tesz.

Az olimpiai bajnoki cím, nemcsak rangot, dicsőséget, hanem vagyoni jellegű jogosultságok összességét is jelenti.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Az előbbi az egyenes, az utóbbi az eshetőleges szándék.

A csalás - a haszonszerzés tekintetében – csak egyenes szándékkal követhető el. A károkozáshoz azonban elegendő az eshetőleges szándék is.

Ha Annus Adrián nem téveszti meg a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) embereit azzal, hogy a sajátja helyett, másnak a vizeletét adja le, akkor - a vizsgálat eredménye alapján - nem szerezhette volna meg az olimpiai bajnoki címet, illetve azt elvették volna tőle. Nem lehet vitás, hogy Annus Adrián részéről, azért került sor a megtévesztő magatartásra, mert meg kívánta szerezni, illetve tartani az olimpiai bajnoki címet.

Nem lehet azt mondani, hogy Annus Adrián az olimpiai bajnoki címet, kizárólag a dicsőség tekintetében kívánta, a vagyonjogi jogosultságok vonatkozásában pedig közömbös volt, abba, csak belenyugodott. Megjegyzem, hogy a Klub Rádió 2004. december 22-i Kontra című műsorában a nemzeti sporthivatal elnöke, dr. Ábrahám Attila olimpiai bajnok, azt nyilatkozta, hogy az olimpiai bajnokságért járó juttatás összege nagyon komoly tényező, amely arra sarkalja a sportolót, hogy tisztességtelen eszközökhöz folyamodjon.

Annus Adrián, azért tévesztette meg a WADA ellenőreit, mert meg kívánta szerezni, illetve tartani a vagyoni jogosultságokkal járó olimpiai bajnoki címet, tehát - a haszonszerzés tekintetében - egyenes szándék vezette, közömbös legfeljebb a károkozás vonatkozásában volt.

A csalás sértettje az a természetes vagy jogi személy, akit a bűncselekménnyel okozati összefüggésben vagyoni kár ért, illetve kísérlet esetében ért volna.

A jelen ügyben az a hat sportoló a sérttet, akik eggyel lejjebb szorultak volna a helyezési listán. A vagyoni kár összege, amely érte volna őket, a két helyezésért járó juttatások közötti különbözet. A sértettek név szerint a következő versenyzők voltak: Kodzsi Murofusi japán, Iván Tyihon fehérorosz, Esref Apak török, Vadim Gyevjetovszkij fehérorosz, Pars Krisztinán magyar, Primoz Kozmus szlovén.

A nyomozás feladata lenne elvégeztetni azt a DNS vizsgálatot, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy Annus Adrián a doppingellenőrzés során a saját vizeletét adta-e le, vagy esetleg másét. Szintén a nyomozás során lehetne tisztázni, hogy a sértetteket külön- külön milyen összegű vagyoni kár ért volna, ha Annus Adrián nem lepleződött volna le.

Megjegyzem, hogy a csalás bűntettének megalapozott gyanúját, nemcsak a WADA azon jegyzőkönyve kelti, amely szerint Annus Adrián Athénban leadott két vizeletmintája nem egy embertől származik, hanem az időközben nyilvánosságra került azon dokumentum is, amely szerint dr. Bakanek György az egykori sportminisztérium, akkori szakmai főtanácsadója, már az olimpia előtt felhívta a figyelmet arra, hogy egyes szombathelyi dobóatléták a legújabb öntési módszer alkalmazására készülnek. (Dr. Frenkl Róbert és Gallov Rezsó: Mi történt Athénban? 96-97. oldal)

Kérem, hogy a legfőbb ügyész úr szíveskedjék személyesen intézkedni annak érdekében, hogy ebben a nagy jelentőségű ügyben a nyomozás elrendelésre kerüljön.


Tisztelettel:

dr. Szerdahelyi Szabolcs
sportegyesületek egykori vezetőorvosa
.