A Kisalföld most egy megbeszélésről számol be: az érintett hatóságok és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével munkamegbeszélést tartottak: mit tehet a város?
Igazából nem sokat, derült ki. A város jegyzője elmondta, a kínai üzletek működésében semmivel sincs több szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Legálisan működnek, adót fizetnek, helyi iparűzési adót is. Állampolgársági, bevándorlási hatósági szempontból sincs gond az ottani kínaiak ittlétével. Győrben hatvan kínai él, köztük már van egy, aki magyar állampolgár.
A kritika leginkább a szaporodó kínai üzleteiket érinti, amelyek erős konkurenciái a helyi kereskedőknek. Azt azonban az érdekvédők is elismerik: a magyar üzletekben is egyre nagyobb arányban található kínai portéka.
Lehetne szigorítani a bérleti feltételeket, csakhogy annak is mindenkire vonatkoznia kellene. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérlői a tapasztalat szerint még szigorítás esetén sem az önkormányzatnak adnák vissza azt, hanem, mint most sok esetben, továbbadják albérletbe, mert még úgy is megéri nekik.
A Kisalföld szerint marad esetleg a városképi és reklámrendelet módosítása, de realistán nem lehet mást mondani: majd az idő - a piaci kereslet - kínálat viszonya – eldönti a kérdést.