Bioszféra rezervátum lehet a Bécsi Erdő
Két évnyi előkészítő munka után Alsó-Ausztria és Bécs tartományi vezetői aláírták azt az UNESCO kérelmet, amelynek elfogadása esetén bioszféra rezervátum lehet a Bécsi Erdőből. Így egyszerre használnák és védenék a területet.
A jelenlegi tervek szerint az osztrák főváros körül található zöldterület, a Wienerwald 105 ezer hektárját nyilvánítanák bioszféra rezervátummá, amelyből 95.700 hektár Alsó-Ausztriához tartozik. Az 5.576 hektáros magterületet védő és fejlesztési zónák vennék körül. A bioszféra park az Alsó-Ausztriához tartozó Wienerwald Tájvédelmi Körzetből valamint a Bécs körüli erdő- és mezősávból jönne létre - amely szintén védelem alatt áll -, nem terjedne ki azonban a bécsiek kedvelt pihenő- és kirándulóhelyére, a Bisambergre.
A tervek részletes kidolgozását 2003-ban kezdték meg, az előkészületekbe a lakosságot is bevonták. Mint azt Alsó-Ausztria tartományi főnöke, Dr. Erwin Pröll megfogalmazta: a rezervátum működésének fontos feltétele, hogy sok elkötelezett polgár érezze a magáénak és tekintse minden jövőbeli cselekedete alapjának. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével Bécs és Alsó-Ausztria erdészeti hivatalát bízták meg.
A Bécsi Erdő bioszféra rezervátummá nyilvánítása nemcsak az erdő- és mezőgazdaság, de a turizmus és az egyéb iparágak számára is nagy lehetőségeket jelentene. A terület gazdasági és kulturális fejlődése ráadásul nem az élő környezetet, az élőhelyek rovására menne végbe.
Bécs polgármestere, Dr. Michael Häupl szerint arról van szó, hogy saját hasznunkra fordítjuk a Wienerwaldot, ugyanakkor együtt élünk a természettel, benne élünk, anélkül, hogy tönkre tennénk.
Az UNESCO 1976-ban dolgozta ki bioszféra rezervátum programját, ma csaknem 100 országban 420 ilyen park működik. Hazánkban a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Fertő-tavi és az Aggteleki Nemzeti Park területén van bioszféra rezervátum, a Pilisi Bioszféra-rezervátumot 1981-ben hozták létre. Arról, hogy lesz-e Bécsnek bioszféra rezervátuma, várhatóan őszig hoz döntést az UNESCO.
Majdnem egymillió osztrák szenved a zajtól
Az Osztrák Közlekedési Klub adatai szerint manapság 820 ezer osztrák állampolgár van nap mint nap 65 decibelnél magasabb zajártalomnak kitéve. Az ilyen szintű tartós lárma esetén már jelentősen megnő a magas vérnyomás, a szívritmuszavar és a szívinfarktus kialakulásának veszélye.
Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) a Zaj Napja alkalmából ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztriában 820 ezren élnek olyan környéken, ahol a közlekedés lármája napközben meghaladja a 65 decibelt. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása nappalra 55, éjszakára 45 decibelben határozza meg a zajterhelés maximumát. Aki ugyanis tartósan magas zajártalomnak van kitéve, annál jelentősen megnő a magas vérnyomás, a szívritmuszavar és a szívinfarktus kialakulásának kockázata. Egy nemrégiben Tirolban végzett felmérésből pedig az is kiderül, hogy a forgalmas tranzitútvonalak mentén felcseperedő gyerekek gyakrabban betegek és küzdenek koncentrációs nehézségekkel, mint csendesebb vidékeken felnövő társaik.
A zajártalomtól sújtotta megkérdezettek 76 százaléka első helyen a közlekedést jelölte meg, mint a zaj forrását, 80 százalékuk elsősorban a teherautókra, a motorokra és a személygépkocsikra panaszkodik, hogy túl hangosak. Egyre nagyobb problémát jelent azonban a légiközlekedésből származó zajterhelés is. A VCÖ éppen ezért kitiltaná a különösen hangos repülőgépeket Ausztria reptereiről és holland mintára kerozinadót vezetne be.
Tovább szigorítaná a teherautók éjszakai közlekedési tilalmának ellenőrzését, és akárcsak Svájcban, Ausztriában is minden tehergépjárműnek útdíjat kellene fizetnie az ország összes útjának használatáért. Az Osztrák Közlekedési Klub szerint az is sokat segítene, ha 100 km/h-ról 80-ra csökkentenék a teherautók sebességkorlátozását, így ugyanis három decibellel csökkenne az általuk kibocsátott zaj mértéke. Ennek pedig azonos a hatása azzal, mintha felére csökkenne a tehergépjármű-forgalom.