Egyszer régen, messze-messze, még a pokemonokon is túl, a sámán srác háza mellett élt egy kismaci.
Coccolinónak hívták. Nagyon kedves ki mackó volt. Mindenki szerette. Ám egy szép napon az egyik állítólagos barátja adott neki valamit, ami úgy nézett ki, mint a liszt, persze nem az volt, de Ő ezt nem tudta. Coccolino maci fejét nagyon átvágták. A kapott lisztből bundázta be a húst, és jól bevecsernyézett vele.
Azóta, mint Csipke Rózsika mély álomba merült, csak annyi különbséggel, hogy Rózsit elátkozták, és a herceg csókja felébresztgeti, macit pedig bepalizták, mert Ő túladagolta magát.
„Legyen jó a napotok,
Ne szívatok anyagot,
Mert Ti is úgy járhattok,
Mint a kedves kismackó.”
Vonatkozó cikk:
Anti-Coccolino portál