Az Eurobarometer által készített tanulmány szerint a holland szavazók hat százaléka véli úgy, hogy a bővítés az oka az alaptörvény kudarcának, és csupán három százaléknak az a véleménye, hogy a Törökországot is magában foglaló további belépés szerepet játszott a végeredményben.
Ezzel szemben Franciaországban a fenti véleményeket a megkérdezettek három illetve hat százaléka vallotta. A népszavazások óta eltelt három hét alatt az uniós politikusok nyilatkozataiból azonban többen arra következtettek, hogy Törökország és a Nyugat-Balkán államainak felvétele könnyen lekerülhet a napirendről a történtek miatt.
A múlt héten José Manuel Barroso bizottsági elnök azt mondotta, hogy időt kell hagyni a török tagságról lefolytatandó vitára, mivel a két népszavazáson szerinte a franciák és hollandok Törökország belépésétől való félelmükben mondtak nemet az EU-alkotmányra. "Komolyan meg kell vizsgálnunk, milyen jelzéseket küldtek a választók Törökországgal kapcsolatban." - nyilatkozta Barroso, aki azt is hangsúlyozta, hogy az Ankarával folytatandó tárgyalások nyitottak, és nem vezetnek törvényszerűleg uniós tagsághoz.
Egyes német és francia politikusok is gyorsan kihasználták a referendumok végeredményét arra, hogy a bővítés lelassítása mellett kampányoljanak. Angela Merkel német kereszténydemokrata politikus, igen esélyes kancellárjelölt nemrég azt nyilatkozta, hogy az EU "elérte integrálóképessége határait", Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter pedig június 27-én utalt arra, hogy a bővítést fel fogják függeszteni. "Legalább addig fel kell függesztenünk a bővítést, amíg az intézmények modernizációja lezajlik." - mondotta a sokak által a következő francia köztársasági elnöknek tartott Sarkozy.
Kevés információ, szociális félelmek Az Eurobarometer felmérése szerint Hollandiában az elutasítás legfőbb oka az információ-hiány volt (32%) volt, ezt követte a nemzeti szuverenitás elvesztése miatti aggodalom (19%) illetve a kormány-ellenesség (14%). A következményekről nyilatkozva a holland szavazók 66 százaléka úgy vélte, hogy az elutasító eredmény alapján lehetővé válik majd az alaptörvény újratárgyalása úgy, hogy Hollandia érdekei jobban előtérbe kerülnek majd.
Franciaországban az alkotmányra mondott "nem" legfőbb oka (31%) annak a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása volt, ezután az az ok állt, hogy a francia választók szerint rossz hazájuk gazdasági helyzete (26%), de olyanok is sokan voltak, akik az új EU-alkotmányt gazdasági szempontból túl liberálisnak tartották. A franciák hatvankét százaléka szerint a népszavazás végeredménye segített abban, hogy a dokumentumot újratárgyalják és szociális szempontból kedvezőbbé formálják.
Honor Mahony
EUobserver
Vonatkozó cikk:
Becsődölt az EU: Nem kár érte