A végére is jutott csattanó
Az Magyar Televízió keddi Este című programjában Magyar Bálint oktatási miniszter már megszellőztette, hogy néhány felsőoktatási intézményben nagyon magasak lesznek a ponthatárok. Például az ELTE nemzetközi kapcsolatok szakon 142, ami igencsak figyelemre méltó, mivel egy kitűnő érettségi „csak” 120 pontot jelent. A többi „extrát” a nyelvvizsgákért és az emelt szintű érettségi vizsgákért lehetett begyűjtenie a szorgalmasaknak.
Bár a miniszter a műsorban este 11-re ígérte a ponthatárok internetes megjelenését, a felvi.hu oldalon csak éjfél körül lehetett legkorábban megtekinteni őket, hogy aztán azonnal heves vitákat és kritikákat váltsanak ki a diákok közt.
A ponthatárok ugyanis – ahogyan ezt néhányan megjósolták - az egekbe kúsztak. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) oldala így foglalja össze a helyzetet: „Államilag finanszírozott nappali tagozatra úgy tűnik 120-nál kevesebb ponttal csak elvétve lehet egyetemi felvételt nyerni. A jövőre érettségizőknek érdemes lesz megfontolniuk, hogy 2006-ban emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát szerezzenek. Az idei tapasztalatokból okulva e nélkül lehetetlen a bejutás.”
És ez egyáltalán nem túlzás. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának latin-német szakára például 144 ponttal lehetett bekerülni, a kommunikáció-német szakon 141-et kellett teljesíteni, sőt az arab-spanyol és a cseh-néprajz szakokon is minimálisan 130 pontot várt el az ELTE. A tavalyi viszonylag alacsony küszöb után az idén 135 pont kellett.
141 pontot kellett elérnie azoknak, akik az idegenforgalmi és szálloda szakra akartak bejutni a gazdasági főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi karán.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki szakán idén 131 volt a ponthatár, s a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán a tavalyi 110 helyett idén már 135-öt kellett teljesíteni.
A BDF-en a szélsőségek a jellemzőek
Ami a Berzsenyi Dániel Főiskolát illeti, a probléma itt is jelentkezik, habár közel sem ilyen drámai a helyzet, és nagyok a szóródások a szakok között. Kiemelkedően magas az államilag finanszírozott egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok (137) és az angol-német szakok (134) ponthatárai. Igaz, ez utóbbira csak emelt szintű nyelvi érettségivel jelentkezhettek a tanulók, tehát erre azért lehetett számítani.
Magasnak tekinthetők ponthatárok a kommunikáció és az informatikus könyvtáros szakokon, például kommunikáció-magyar: 130, informatikus könyvtáros-történelem: 123.
A gazdálkodásra 120, az egyetemi szintű angol-filozófia szakra 118, az angol-kommunikációra 113, a klasszikus magyar-történelem szakra az idén 122 pont kellett. Érdekes, hogy ennél jóval kevesebb, 98 pont is elég volt az angol-történelemre és az egyetemi szintű biológia-filozófiára is csak 100 pont kellett.
Biológia-rajzra elég volt a 94, egészségtanár-testnevelőtanár szakra a 93 pont. Minden gond nélkül lehet valaki matematika-technika (84) vagy biológia-földrajz (80) szakos.
Az meg külön elgondolkodtató, hogy milyen következményekkel jár az oktatás színvonalára nézve mondjuk a számítástechnika tanár-technika szak 76 pontos és az ifjúságsegítő 72 pontos küszöbértéke.
Van, ahol ennél is lejjebb ment a léc. A BDF felsőfokú szakképzés keretében indított gazdálkodási menedzserasszisztens szakra – és még néhányra - elég volt a 60 pont is.
Felvi.hu