Terrorizmus: Tökéletes biztonság nem létezik

Az egymást követő londoni, egyiptomi és törökországi terrorcselekmények megdöbbentették a nyugati világot - különösen az európai országok lakóit -, és újabb kérdéseket vetettek fel. Vajon ezentúl bárhol megtörténhet? Tartanunk kell a terrorizmustól itt, Közép-Európában is? Ránk nézve is reális veszélyt jelentenek a fanatikus merénylők?

Szalontai László őrnagy a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen oktat nemzetközi biztonság- és védelempolitikát. (Nem véletlen, hogy a felsőoktatásban a specifikus képzéseken kívül is egyre nagyobb az igény az ilyen és hasonló tárgyakra.) Régóta foglalkozik a nemzetközi terrorizmus okaival, annak elemzésével.

ALON: A közelmúltban Európában, illetve különböző turistaközpontokban történt merényletek kapcsán sokakban felmerült: ha a terrorizmus itt van a közelünkben, mi magyarok is veszélyben vagyunk? Elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországon is követnek el terrorcselekményeket?

SZ.L.: A terrorista csoportoknak van egyfajta „halállistájuk”: felállítottak egy bizonyos sorrendet az állami vezetőkről és az államokról is. A legveszélyeztetettebb állami vezetők ez alapján az amerikai, izraeli, angol, orosz, francia, német elnökök, miniszterelnökök, és az ő országaik számítanak elsődleges célpontoknak. Ez a prioritás azt is jelenti, hogy a nemzetközi politikai életben kisebb jelentőséggel bíró államok - mint például Magyarország, Lengyelország vagy Görögország - annak ellenére kevésbé veszélyeztettek, hogy tagjai a nemzetközi szervezeteknek.

A problémát ezekben az országokban az jelenti, hogy megvetették lábukat az olyan közösségek, amelyek a terroristák bázisszervezeteiként szolgálhatnak. Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak, tőlünk könnyebb beutazni más államokba, elérni nyugat-európai célpontokat. Bázisországnak tudják használni hazánkat, nyugodt körülmények között szervezkedhetnek, konspirálhatnak.

Ez ma Magyarországon nem fikció, hanem realitás. Már 15-20 évvel ezelőtt is éltek nálunk például Hamasz-tagok, itt végezték el a különböző egyetemeket, főiskolákat, és azóta beépültek az ország életébe. Most is itt vannak. Amíg nem történik semmi különös, addig a közvélemény szemében úgy tűnik, hogy nálunk nem történhetnek terrorcselekmények, mindig csak máshol, talán a szomszédban, de nem nálunk. Pedig a probléma itt van.

Milyen tendencia figyelhető meg? Erősödik vagy gyengül a nemzetközi terrorizmus?

Az áldozatok szempontjából mindegy, hogy erőtlen-e a terrorizmus, vagy sem. Maga a jelenség, ami problémás. Az ember nem lehet közömbös. Az mindig gond, ha nem tudjuk megvédeni az állampolgárokat. A biztonság- és védelempolitikának szavatolnia kell az állampolgárok biztonságát, akár nyíltan, akár titkosszolgálati eszközökkel. Tökéletes biztonság nem létezik, elég, ha a meggyilkolt elnökökre, vezető politikusokra gondolunk. Fanatikusok ellen nagyon nehéz védekezni, különösen, ha ők is ugyanazokat a legmodernebb eszközöket használják, mint a védelem.

Sólyom László köztársasági elnök azt nyilatkozta, addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek a repülőtéren. Meddig lehet elmenni a biztonsági rendszerek szigorításában?

Megértem a köztársasági elnök véleményét is, az emberi jogok nagyon fontosak, de valahol meg kell húzni a határt. A jogrendszer feladata az volna, hogy a terroristákat és a terrorizmussal összefüggő személyeket elítélje. Ezzel szemben a guantanamói támaszponton összegyűjtött terrorista cselekmények elkövetőinek szinte több az emberi joguk, mint másoknak. Ha a terrorista robbant, akkor lehet szabadságharcosnak nevezni, itt csak az áldozatoknak nincsenek jogaik, és ez a mi civilizációnk hibája. Ha történne Magyarországon valamilyen terrorcselekmény, az ügyvédek számára minden bizonnyal a kisebbségi jogok és a vallásszabadság lenne a legfontosabb. Ilyenkor érzi az ember, hogy a farok csóválja a kutyát. A politikusok nem mernek ebbe beleavatkozni, nem merik kimondani, hogy van olyan vallási-kulturális közösség, amely felelős a terrorcselekményekért. Ki kell mondani: a problémák igenis ezekből a közösségekből indulnak ki. Szerencsére a nemzetbiztonsági szolgálatokat nem nagyon lehet ellenőrizni, és tudnak működni. A terrorizmussal szemben radikális gondolkodással kell fellépni. Ha egy bizonyos vallási-kulturális közösségből kerülnek ki az elkövetők, akkor ennek a közösségnek a felelősségét is meg kellene állapítani. Bár kollektív büntetés nem létezik, a közvélemény figyelmét fel kell rá hívni, és nyilvánosan el kell ítélni.

Az emberi jogok kérdéséhez szorosan kapcsolódik a kábítószer, a terrorizmus és a szervezett bűnözés témaköre. Nagyon lényeges, hogy megvizsgáljuk, miből fakadnak a problémák. Egy példa: az, hogy Magyarországon különböző indokok alapján eltörölték a halálbüntetést, oda vezetett, hogy gyilkosságért elítélt személyek szabadulásuk után újra gyilkolnak. Ilyenkor el kell gondolkodni az emberi jogokról. Visszafordíthatatlan erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben miért kell a társadalomnak elnézőnek lennie? Miért kell ezt elviselni? Miért kell az ilyen emberek jogaival foglalkozni? Aki a törvényen kívül kerül, miért akar a törvények gyenge pontjaiba kapaszkodni? Amíg ezek a jogrendszerbeli hiányosságok fennállnak, addig a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, szigorítani kell a biztonsági rendszereket, és a biztonsági szolgálatoknak is sok feladatuk van.

Közel négy év telt a New York-i tragédia óta. Miért nincs egységes álláspont a terrorizmusról? Miért tűnnek sokszor tehetetlennek a nyugati hatalmak?

A nyugati civilizációban egyre nagyobb a zűrzavar. Egyfelől jelen van egy óriási „hepi” érzés, minden szép és jó, másfelől pedig egyre többen vannak a fanatizálható, radikalizálható fiatalok, a vallási szélsőségek követői. A nyugati jogrendszer a nyugati keresztény kultúrára épül. Ma viszont már nem ez a kultúra az egyeduralkodó, átalakult a társadalom, multikulturalizmusban élünk. A gond az, hogy a hatalom gondolkodása nem követte ezt a folyamatot, a nyugati elemzők a terrorista cselekményeket is a saját hagyományos, nyugati keresztény szemszögükből elemzik. A terrorizmus elleni küzdelem a civilizációk, vallások összecsapásáról szól. Ezt figyelmen kívül hagyni elhibázott látásmódot jelent, így nem lehet megérteni a konfliktusok okait. Nincs felsőbbrendű vallás. Ha a történelem során valamelyik nép, csoport vagy vallási követői felsőbbrendűnek tartották magukat, az mindig háborúba torkollott, és ilyen hatalom soha nem maradt fenn.

Terrorizmus ALON-fórum