Egyesekben fel sem merül, hogy más autót vegyenek, mint mondjuk Volkswagent. Mások a kedvenc Nutellájukhoz ragaszkodnak, megint mások számára az Adidas futócipő nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt érjenek el kocogás közben. Ám arra a kérdésre, hogy miért is ragaszkodunk ezekhez a termékekhez, gyakran csak gyenge érveket tudunk felsorolni. Leggyakrabban a jobb minőséget említik a megkérdezettek, ami az esetek többségében nem is felel meg a valóságnak.
Hogy mi határozza meg a márkák iránti vonzalom kialakulását, ezt vizsgálja egy születőben lévő új tudományág. Korábban, amikor a kutatók a fogyasztói szokásokat vizsgálták, gyakran ütköztek falakba: kérdőívek kitöltésekor ugyanis a vásárlók általában és többnyire öntudatlanul valamilyen sztereotípiának, ideálnak akartak megfelelni, így a felmérést végző szakemberek nem őszinte válaszokat kaptak.
Kiderült, hogy a vásárlási döntések meghozatalakor nem a „fej” játssza a főszerepet. A gazdaságilag racionális ember modelljét bizonyos esetekben el kell felejtenünk, mert a biztonságra és a tisztességre törekvés elnyomhatja a puszta gazdasági, költségeken alapuló számításokat.
Vagyis érzelmi alapon a fogyasztó kész az anyagi nyereségről is lemondani! És éppen ez az a pont, amikor az új tudományág, a neuro-ökonómia belép a kutatásba. Ennek a diszciplínának a művelői határterületeken működnek, hiszen a neurológia (idegtan), a pszichológia, a magatartáskutatás, a közgazdaságtan és azonban belül is a marketing témaköreit egyesítve foglalkoznak a fogyasztói döntések problematikájával.
Elsősorban a döntés meghozatalának pillanatait elemzik ezek a kutatók, illetve azt, hogy miként alakul ki a hosszabb távú vonzalom az egyes márkák iránt. Mindennek orvosi, élettani alapjai is lehetnek – immár a legújabb eredmények tükrében. (Geographic.hu)
A teljes cikk itt olvasható.