A szombathelyi képviselőtestület tagjai elvileg menekülnek a politikától, gyakorlatilag azonban elismerik, hogy a közgyűlésben a pártok érdekei sokkal fontosabbak, mint a városé. A gazdasági és pénzügyi kérdésekhez nem nagyon konyítanak, de szeretnének. Az enyhén provokatív Szomszédvárak című kutatás eredményeit a pénteki záró konferencián ismertették. Mi is ott voltunk.
A Szomszédvárak kutatásról
A Szomszédvárak kutatás során Szombathely és Oberwart önkormányzati képviselőtestületeiben 1990 óta megfordult személyeket – több mint az összes felét - interjúvoltak meg, hogy egy lehetséges együttműködés szempontjából összehasonlítható legyen a két város politikusainak szakmai kompetenciája. Ez utóbbi fogalom nagyjából azt jelenti, mennyire is értenek mindahhoz, amit csinálnak, mennyire alkalmasak – tudásban, kézségekben, személyiségben, motivációban – a feladatra.
Dr Sipos Zoltán hangsúlyozta, tisztában vannak a határ két oldalán lévő különböző fejlettségi szintekkel, munkájukat a segíteni akarás vezérelte, nem akartak senkit leszólni, és elnézést kért mindazoktól, akik esetleg kellemetlenül érzik magukat az eredmények láttán.
Aki bemegy a malomba, lisztes lesz
Wagner András elmondta, a rendszerváltás előtti időszakban, az akkori tanácsokban, ha megjelent egy új jogszabály, az érintettek számára azonnal tanfolyamokat szerveztek. A rendszerváltás után ez megszűnt. A pártokhoz kötődő alapítványok szerveznek ugyan ilyen-olyan továbbképzéseket, de ezek leginkább olyanokban merülnek ki, hogy a választás időszakában elmondják, hogyan öltözködjenek és beszéljenek a politikusok.
A városfejlesztés, a költségvetés, a portfóliókezelés, az egészségügy, a sport, a kultúra és a többi önkormányzati területekkel kapcsolatos kompetenciák csak botcsinálta módon, „aki bemegy a malomba, lisztes lesz alapon” ragadtak és ragadnak rá az önkormányzati döntéshozókra.
Ez nyilvánvalóan kevés – hallottuk -, és a kutatás talán arra is jó, hogy rámutasson, milyen kompetenciaterületen érdemes majd a jövőben a képzési kínálatot kialakítani.
Székely Klára szerint kritizálni a politikusokat leginkább politikai alapon szoktuk, ugyanis nem vált gyakorlattá az, hogy konkrét elvárásokat fogalmazzunk meg ezen szakma művelőivel szemben. Megelégszünk a személyes szimpátiával, a pártszimpátiával és az általános erkölcsi értékekkel. A párthierarchiákban is csak mellékesen veszik figyelembe, hogy ki mihez ért.
A Szomszédvárak kutatás azt mutatja, a szombathelyi politikusok esetében nagyobbak a szélsőségek, mint az oberwartiaknál. Az utóbbiak homogénebben gondolkodnak sok mindenről, míg a szombathelyiek esetében van egy jelentős „elvárási kép”, amelynek mindenképpen meg szeretnének felelni, de az a kép nem biztos, hogy egyezik a választói elvárásokkal.
Mit mutatnak a számok?
A konferencia második szakaszában a kutatás konkrét eredményeit mutatták be a projekt munkatársai.
A 33 kérdésből álló kérdőív minden aspektusára természetesen nem lehet ezen cikk keretein belül kitérni, de néhány figyelemre méltó eredményt azért megemlítünk.
A szombathelyi képviselők – saját bevallásuk alapján – inkább a humán területeken (művelődés, oktatás) mozognak otthon, míg az oberwartiak a költségvetés, a vagyongazdálkodás, a beruházás és a pályázatok körében tartják magukat jónak.
A tanulmány számunkra legérdekesebb tanulsága a szombathelyi képviselők és a politika kapcsolata volt. A szombathelyi döntéshozók – az osztrákokkal ellentétben - válaszaikban szinte menekülnek attól, hogy munkájukat befolyásolná a politikai hovatartozás. Mindössze öt százalék vallotta be, hogy munkájában meghatározó lenne a frakciófegyelem, a többség úgy véli, voksait szakmai alapon adja.
Ennek nemcsak a tapasztalat mond ellent, hanem egy másik kérdésre adott válaszok is. A szombathelyi önkormányzat korábbi és jelenlegi tagjai ugyanis bevallják, hogy az önkormányzat döntéseiben a pártok és frakciók érdekei sokkal jobban érvényesülnek, mint a városé. Több mint lehangoló, hogy ebből a szempontból a legutolsó helyen a választópolgárok állnak.
Néhány konkrét, táblázatba foglalt eredmény:
Ön mely szakterülethez ért leginkább?
Az elmélet: Mely érdekcsoportok érdekeinek kellene érvényesülniük?
A gyakorlat: Mely érdekcsoportok érdekei érvényesülnek?
Hova kellene tenni az önkormányzat fejlesztési forrásait?
