Food styling és magyar kenyérfestés

Nem tudom, más hogy van vele, rám még sose sandítottak óriási eprek a joghurtomból, de még a mogyorós csokimban is ritka az egész szem. Szuperkaják köszönnek vissza reklámokból, a csomagolásokról, nincs az a háziasszony, akinek tisztességes, hosszanfriss sikerélményben volna része, ha bármily helyre kis vacsorát is rittyent a családnak, mer' ugye ott a viszonyítási alap, hogy a tévében nem így szokott ám kinézni, kisszívem.

Nem hinném, hogy szerepel ilyesmi a TEÁOR-jegyzékben, de vannak emberek, akiknek a foglalkozásuk: food stylist. A food stylist addig ügyeskedik, amíg sikerül előállítania egy olyan élelmiszernek látszó tárgyat, amitől összefut a szánkban a nyál. Megmutatja, milyennek kellene lennie mindannak, amit megeszel (tudod, az vagy...), megkreálja rendesen az étkeket.

Megkoreografálja, megdizájnolja, meg hát egy hétig is elbabrál egy fotó kedvéért. Ismeretlen eredetű veszélyes anyagokat töfköd, masszál és pepecsel, mígnem összeáll a kép. Jöhet a fotós, az operatőr, majd munkájuk eredményeképpen indulhat az össznépi nyálcsorgatás.

A food stylistot azért is szeretjük, mert amióta a reklámosok kitalálták, hogy szükség van rá, még többe kerül a hirdetés, hiszen még egy ember munkáját meg kell fizetni, nyilván nem is akárhogyan, tehát nőnek a költségek, ami aztán növeli a termék árát is. Magyarul: még többet fizetünk azért az élelmiszerért, ami épp emiatt még kevésbé olyan, amilyennek beállítják, és amilyet szerettünk volna. Megfizettetik velünk az álmot, a vágyat - és az első falat után a csalódást is. Miket beszélek? Első falat? Elég az első pillantás, sajnos sokszor csak a kasszától való távozás után (reklamációt nem fogadnak el).

Életem egyik legnagyobb megdöbbenése volt még zsenge tizenéves koromban, mikor megláttam a korábban csak az osztrák tévéreklámokból ismert mekis hamburger satnya pogácsáéra hajazó méretét. Mondjuk, ez sem rossz biznisz, ha éhesebb vagy egy kölökpacsirtánál, hármat-négyet is veszel egyszerre.

A másik kedvencem a kenyérföstés. De nem ám a fotózásra! Nem, ez már túlmegy az alkalmi smink kategóriáján. A barna kenyérnek nagy a keletje manapság, ami mondjuk nem baj, mert ha olyan, akár a nagykönyvben, sokkal táplálóbb, egészségesebb, szerintem még finomabb is a fehérnél. Csak drágább. A hozzávalók is. Mit tesz az élelmes pék? Befesti. Gyakorlott barnakenyér-fogyasztók azért már megismerik a tuningoltat: vastagabb héjú, lazább szerkezetű, likacsosabb, mentes mindenféle „piszkoktól”. Ugyanabból a kiherélt lisztből készült, mint a Magyarországon hosszú ideig egyeduralkodó fehér kenyér, csak épp kapott némi ételszínezéket, hogy adjunk még egy pofont az egészséges táplálkozásnak. És persze rögtön kétszeres áron forgalmazható. Ne hagyjuk magunkat átverni!


Tanulságos háttér-információk a kenyérfestésről:

A Medismart.hu cikke
Az Élelmezésvezető szakfolyóirat cikke