Győr európai szemmel nézve nagyságrendekkel előbbre tart, mint Szombathely - mondja Balogh József, Győr polgármestere, országgyűlési képviselő, aki szerint városának bele kell törődnie abba, hogy nem lehet minden az övé, Szombathelynek meg abba, hogy nem lesz régióközpont.
Balogh József: A nyugat-dunántúli régió jelenleg egy közigazgatási-statisztikai régió, Győr központtal. Ezt már országgyűlési szinten is megerősítették. A régió egyrészt mesterséges kialakítású, másrészt gazdasági és társadalmi folyamatok eredményeképpen jött létre. A hatvanas, hetvenes években Győr hatása erősebb volt, az akkori vonzáskörzetébe jobban beletartozott Vas és Zala megye. Évtizedekkel ezelőtt már különböző vállalati központok voltak Győrben, ez adott kellő súlyt neki. A rendszerváltást követően ezek a regionális kapcsolatok gyengültek.
A nyugat-dunántúli régió a városfejlődés tekintetében az ország legkiegyenlítettebb régiója, nincs olyan fajsúlyos központja, mint más régiókban például Szeged vagy Pécs. Valószínűleg ez a nyugati határ közelsége és a történelmi hagyományok miatt alakult így. Ennek az a következménye, hogy a Nyugat-Dunántúl városai között erős a rivalizálás, a régióközponti szerepért is. Ebben a tekintetben három város jöhet szóba: Győr, Sopron és Szombathely.
Győr nagyon nyitott város. A város vezetői is különböző településekről származnak, én nagykanizsai vagyok, az első helyettesem szombathelyi (Eredics Imre), az aljegyzőnk zalaegerszegi. Győrre mindig is jellemző volt a nagyfokú nyitottság, Sopronra egyáltalán nem, Szombathely ilyen értelemben a kettő között helyezkedik el.
Fontosnak tartotta már az elején leszögezni: Győr a régióközpont.
Minden elkészült tanulmány Győrt jelöli meg régióközpontnak. Egy érdekesség: a szombathelyi MTA-központnál is készült egy felmérés arról, hogy melyik város az esélyes. Ez a kutatás is Győrt hozta ki győztesként. Győr mellett szól az is, hogy városunk a régió ipari központja. A Nyugat-Dunántúl ipari kapacitásának 40-45 százaléka itt található, egyben Győr a második legnagyobb magyarországi ipari város Budapest után. Fő európai útvonalon fekszik, megközelíthető autópályán, van repülőtere, folyami kikötője, ugyanakkor vasúti csomópont is. Győr további előnye a fővároshoz való közelsége, hiszen egy óra alatt ide lehet érni.
Nagyon lényeges a város saját egyetemének szerepe is. Más tekintetben is vezető helyzetben van a város. Egyházi szemszögből megközelítve a kérdést: Győrben két püspökség is van, de a város déli része egy harmadik, a pannonhalmi joghatósága alá tartozik. Katonai szempontból is mindig fontosabb volt Győr, hiszen itt található a magyar légvédelem közpotntja.
Győr már pozícióelőnyben van, amit tovább erősít az, hogy a kormány döntött Budapest, öt nagyváros és két további fejlesztési pólus (Veszprém és Székesfehérvár) kiemelt támogatásáról. A 2007-13-ig tartó II. Nemzeti Fejlesztési Terv értelmében így Győr is a versenyképességi pólusok közé tartozik. Ez tovább rontja Szombathely esélyeit, a szintén fejlesztendő Veszprém viszonylagos közelsége szintúgy.
Hátrányt jelent Győr szempontjában, ami a régióközponti szerepet illeti, hogy földrajzilag a nyugat-dunántúli régió szélén helyezkedik el. A középpontban Szombathely van. Szombathelyen igen jelentős a humán területek és az orvosi tevékenység szempontjából, ezeken a területeken egy súlycsoportban van Győrrel. A szoros értelemben vett Nyugat-Dunántúlnak ugyan Szombathely lehetne a központja, de Győr európai szemmel nézve nagyságrendekkel előbbre tart. Az én véleményem az, hogy vitán felül Győr a régióközpontnak legméltóbb város, de szükséges a szakmai szerepkörök megosztása. Nem kérjük azt, hogy minden Győrbe jöjjön. Osztozkodni kell.
Milyen esélyei vannak Szombathelynek, milyen szerepre számíthat városunk?
Elvünk: élni és élni hagyni. A geográfiai helyzetnél és a szerepkörnél fogva nem mindenben tudunk versenyezni a vasi megyeszékhellyel, pl. Zalába is csak Szombathelyen keresztül vezet az út. A győri vonzáskörzet viszont egészen Tatabányáig és Veszprémig tart. Dél felé sokáig vitatott volt, hogy Csorna inkább Sopronhoz húz-e, de mára egyértelműen kiderült, hogy Győrhöz. A Csallóköz - ahol háromszázezres tömbmagyarság él - szintén a győri vonzáskörzethez tartozik, öt-hatezer szlovák állampolgár jár át hozzánk dolgozni. Szombathelynek nincs ilyen, más régiókba és a határokon túlra is átnyúló hatása. Győr európai megítélést jelzi az is, hogy Béccsel erősebb kapcsolataink vannak, mint Budapesttel.
A munkamegosztás a jövőben is lehetséges. A szakkérdésekben kaphat nagyobb szerepet Szombathely, ott maradhat több szakintézmény, humán és kulturális területeken, például munkaügy, tüdőorvoslás, de ott van TISZK is, amit Sopron és Győr nem kapott. Igaz, Győr megteheti, hogy a szakképzést a saját üzemeire alapozza, azokra telepíti rá. Az egy érdekes kérdés, hogy hol lesz a rendőrség regionális központja. Ez még nem dőlt el, de logikus volna - mivel Győr igazságügyi központ is, itt székel a táblabíróság, a területi ügyészség -, ha idekerülne a rendőrség is.
Győrnek bele kell törődnie abba, hogy nem lehet minden az övé, Szombathelynek meg abba, hogy nem lesz régióközpont.
| Balogh József
1946-ban született Nagykanizsán. Nős, felesége gazdasági ügyintéző, két gyermekük született. 1964-ben Győrött érettségizett. 1970-ben munka mellett az MKKE pénzügyi szakán közgazdász diplomát szerzett. 1980-tól a városi tanács általános elnökhelyettese, 1989-1990-ben tanácselnök. 1982-ben a ML esti egyetem gazdaságpolitikai szakosított tagozatán is végzettséget szerzett. 1990-től a Győri ÁFÉSZ műszaki igazgatója. 1991 és 1993 között számviteli osztályvető, majd pénzügyi-számviteli főosztályvezető a Ferrovill Kereskedelmi Vállalatnál. 1993-1994-ben a Bábolna Takarmányipari Kft. főkönyvelője. 1990. októberben bekerült Győr város közgyűlésébe, a testület pénzügyi ellenőrzési bizottságát vezette. 1994. december 11-én polgármesterré választották, 1998-ban újraválasztották. 2000-től az MSZP városi elnökségi tagja. 2002. óta országgyűlési képviselő, a területfejlesztési állandó bizottságban dolgozik. 2002. októberben harmadszor is Győr polgármestere lett. |