Közösségi erőmű Vépen: Ismerik a széljárást

Vép jól kigondolta

Szombathelyen vagy harangoznak, vagy a szél fúj – mondja a pontatlan Weöres Sándor-idézet. A híres költő csütörtökön alaposan elcsodálkozott volna, ha Vép határába látogat, ott ugyan alig rezzent annyi szellő, hogy a szélerőmű tövébe telepített papírforgókat megforgassa a szerdai ünnepélyes avatóünnepségen.

Ennek ellenére első látásra úgy tűnik, kedvez a széljárás a szél és egyéb megújuló energiát hasznosító erőműveknek.

A tervezendő szélpark, azaz a Vép határában néhány éven belül áramot termelő 22 szélturbina első darabját avatták ma. A beruházás a Phare - a magyar társfinanszírozással együtt - 210 millió forint támogatásával valósult meg.

A vépiek jó lóra tettek, amikor kiötlötték ezt a szélerőműpark-projektet. Varga Gyula polgármester avatóbeszédben elmondta, a 20 százalékban a község tulajdonában lévő kht. évi hatmillió forintos hozzájárulással teljesen kiváltja a falu közvilágítására szánt forrásokat. Ezen kívül a megtermelt energia után még iparűzési adó is folyik be a falu kasszájába. Az sem utolsó szempont, hogy a vasi nagyközség nevét ország világ megismerte, a környékről családok és iskolás csoportok látogatnak a szélkerék tövébe.

Pénz van a szélben, nem is kevés

Dr. Gombos András a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy az elmúlt öt évben 2,1 százalékra nőtt a zöld energia részesedése a hazai villamos energia termelésben. Az unió 2100-re 3, 6 százalékot írt elő Magyarország számára. Ennek a fejlődésnek az anyagi bázisát a villamosenergia törvény szeptemberi módosítása teremtette meg: kilowattóránként 23 forintra emelte a megújuló energiaforrásokból (szél, víz, nap, geotermikus energia, biomassza, felhasználásából származó energia átvételi árát.), s úgy véli, ahol szél van, ott épülni fognak erőművek.

A környezetvédők és szelíd energiában üzleti fantáziát látók örömébe vegyült azonban némi üröm: a törvénymódosítás ugyan megszületett szeptemberre, viszont a végrehajtási rendelete nem. Mint az államtitkártól megtudtuk, a minisztériumok még gondolkodnak rajta, nekik igyekszenek „segíteni” a különböző lobbik. (Nem csak a zöldek, és nem csak az áram termelésben, hanem annak forgalmazásban érdekelt cégek is - A szerk.).

A nyüzsgés nem véletlen: a 23 forint körülbelül a duplája annak, mint amit a hagyományos energiáért fizetnek a forgalmazók. A különbözetet az energiaforgalmazó cégek fizetik saját profitjuk terhére. (Ez a HVG értesülése szerint tavaly 16 milliárd forint volt, 2005-ben 25 milliárd forint.) Kérdésünkre, hogy ebben mi lehet az üzlet az áramforgalmazóknak, az államtitkár azt válaszolta, hogy megspórolják a fosszilis energiahordózókat hasznosító energiagyárakba fektetett pénzt.

Jócskán akad még homály

Úgy tűnik tehát, nem rossz üzlet a zöldenergia-gyártás. Pillár Rudolf, a kht. ügyvezető igazgatója ezt a véleményünket sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta, mivel alig több mint egy hónapja működik az erőmű. Hogy pontosan mennyibe kerül a cégnek egy kilowatt energia előállítása, arra sem kaptunk pontos választ.

Azt viszont megtudtuk, hogy az ügyvezető sem igazán érti, hogy jön ki ez a 23 forintos átvételi ár. Ő ugyanis az E-onnak a napokban olyan számlát állított ki, amely szerint a mélyvölgy-időszakban termelt áram alig több mint kilenc forintért, a völgyidőszakban valamivel több, mint 16 forintért, a csúcsidőszakban pedig valamivel több mint 27 forintért kelt el. (A csúcsidőszakban a legnagyobb, mélyvölgy-időszakban a legkisebb a kereslet az áramra).

A végrehajtási rendelt az államtitkár szerint januárban léphet életbe. Egyelőre azonban semmire nincs garancia, hiszen ma még nem lehet tudni, hogy valójában (esetleg évek és kormányváltások) múlva mennyi is lesz a zöldáram ára.


Korábban:

Felépült a szélerőmű Vépen
Kiállta a próbát a vépi szélerőmű