A bemutatott mintegy száz várat, romantikus kastélyt, maja piramist vagy a Sidney-i Operaházat idéző süteményforma nemcsak az európai konyhaművészetre a 18. és 19. században jellemző hihetetlen formagazdagságot példázza, de rendhagyó szemszögből igyekszik a látogató elé tárni e hétköznapi tárgyakat.
Bár a fémből készült ívelt süteményformákat már az ókori rómaiak is ismerték, az igazi formagazdagságra még évszázadokig kellett várniuk Európa szakácsnéinak és cukrászainak. A gyümölcsökkel, eszenciákkal, mogyoróval, mandulával, datolyával és fügével ízesített illatos tészták titka ugyanis sokáig a földközi-tengeri országok kiváltsága maradt, amelyek Elő-Ázsiából szerezték be a massza egyik legfontosabb alapanyagát, a nádcukrot.
A tradicionális kuglóf végül a 16. században Törökországból indult hódító útjára. A Napkirály apósa, Sztaniszlav Leszcinszky lengyel király például minden nap e turbánra hasonlító formájú süteményt majszolt, ráadásul a legenda szerint ő a kitalálója a Baba au Rhumnak is.
A 19. század végére a királyi udvarban és nagypolgári konyhákban meghonosodott kifinomult konyhaművészet végül speciális formákat igényelt minden egyes fogáshoz, így a remegően édes zseléköltemények és sütemények csábító desszertből az asztal díszeivé avanzsáltak.
Kedvezményesen tekinthetik meg a március 13-ig nyitva tartó kiállítást azok, akik a múzeummal együttműködő cukrászdák és kávéházak egyikében süteményt fogyasztanak. Ráadásul minden századik édesszájú látogató ingyen éves belépőt kap.
Geometrikus zselék és kubista sütemények
Leopold Múzeum, 1070 Bécs, Museumsplatz 1.,
www.leopoldmuseum.at