Remekművek a Képtárban

2005.12.19. 17:09

Először alig hittünk a fülünknek: Rodin Csókja mellett többek között Gauguin, Renoir és Toulouse-Lautrec alkotásai érkeztek vendégségbe a Szombathelyi Képtárba. Aztán kiderült, mindez így igaz: a február 19-ig nyitva tartó Rejtett szépségek című tárlat csak az emlékezetes Thyssen-Bornemissza kiállításhoz mérhető. A városban azért nincsenek plakátok, mert nincs rá pénz.

Be kellene bennünket csalogatni

Rejtett szépségek

Lehet, a nagyon komoly és nagyon műértő olvasók most rosszallóan a homlokukat ráncolják, de masszívan bebetonozott álláspontom szerint egy Szombathelyi Képtár méretű és jellegű műintézmény elsődleges feladata mégiscsak az lenne, hogy valamilyen úton módon becsábítsa a falai közé a városlakókat. És ha bent egyszer bent vannak, és rászoktak, hogy odajárnak, akkor el lehet filozofálni a minőségről. Ha a falakon kívül vannak, akkor is el lehet persze filozofálni a művészet nagy kérdéseiről, csak értelme nincs, mert majdnem mindegy, hogy mi megy a falak között, ugyanis pont azoknak nincs közük hozzá, akik pénzéből megy az egész.

E szempontból a képtárunknak bizony vannak restanciái, mert ha vannak is alkalomadtán szélesebb közönségérdeklődésre számon tartó kiállítások, azt talán az illetékesek is elismerik, hogy mégsem ez a jellemző. Persze lehet a városlakók vizuális műveltségi szintjére és a nyilvánvalóan komoly anyagi gondokra hivatkozni, de fájdalom, ezek a mellékszálak, sőt urambocsá’, még a falak között zajló ilyen-olyan szakmai munkák sem nagyon érdeklik az itt lakókat.

Önző módon egyszerűen örülnénk neki, ha kiállításokra nem Bécsbe kellene járnunk, várnánk a jó értelemben vett „kommersz” képzőművészeti kiállításokat, a rétegdolgokat meg majd megnézzünk a kisgalériákban. Mert hál’ istennek, ilyenek is vannak már szép számmal Szombathelyen, ráadásul olykor meghökkentően értékes dolgokkal rukkolnak elő.

Sikergyanús utaztatás

Rejtett szépségek

Ebből – és minden - szempontból tehát egy nagyon hangos „Hurrá!” jár a képtárban a Rejtett szépségek című kiállításnak, amelyről jó okunk van feltételezni, hogy tömegével csábítja majd be a város, a megye, a régió polgárait, sőt talán az osztrákokat is. Erre egyrészt garancia az itt felvonultatott nagyágyúk nevei - Gauguin, Renoir, Toulouse-Lautrec és Rodin -, másrészt az utóbbi években ismét sikk lett a „nagy” kiállításokra járás, még ha ez a passzió Magyarországon eddig nagyon Budapest-centrikus is volt.

Ez utóbbit problémát, a főváros-centrikusságot is igyekszik a maga eszközeivel orvosolni a Szépművészeti Múzeum, amikor 100 éves fennállását azzal is ünnepli, hogy az ország kilenc városába elutaztatja a műveit. Ennek az utazó tárlatnak az első megállója a Szombathelyi Képtár Rejtett szépségek kiállítása, amely „A nő ábrázolása a XIX. század kezdetétől a századfordulóig” alcímet viseli.

A múzeum felállásának egy évszázada alatt amúgy még soha nem vállalkozott ilyen volumenű országjárásra. A döntéshez közvetve az Európai Unió is hozzájárult, mivel az EU illetékes bizottsága felszólította a tagországokat, hogy a nagy múzeumok lehetőleg mozduljanak ki a falaik közül.

Mit is látunk?

Rejtett szépségek

Ami a tartalmat illeti, a kiállításon 65 - tényleg szemet gyönyörködtető alkotás - szerepel. A francia művészetet 5-5 grafika és szobor - Bonnard, Denis, Gauguin, Renoir, Toulouse-Lautrec, Carriere-Belleuse, Desbois, Rodin stb. -, a belga művészetet hat alkotó szobrai képviselik: Dubois, Meunier, Minne, Rombaux, Vigne. A festők esetében tíz-tíz alkotással egyenlő arányban szerepelnek olaszok, németek és osztrákok. Mind a plasztikák, mind a festmények kiválasztásánál találkozunk az észak-európai országok művészetének jeles képviselőivel is (Thorvaldsen, Neujd, Nordgren, Zorn).

Az ünnepélyes megnyitón – amelyen megjelent és rövid beszédet mondott Ipkovich György polgármester és Markó Péter megyei elnök is – Dr. Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese elmondta, a kiállított művek egy része a múzeum főművei közül kerültek Szombathelyre, mások a raktárakban voltak őrizve. Azért esett a választás erre a témára – nőábrázolások a 19. században, egészen a 20. század húszas éveiig -, mert a művészet történetnek talán ez a legváltozatosabb korszaka, amely neoklasszicizmustól az absztrakcióig ível.

A kiállított képek között vannak porték, aktok, zsánerjelenetek, sőt bibliai és mitológia ábrázolás is előfordul. A főigazgató-helyettes külön kiemelte Rodin Csók című alkotását, amely nemcsak ennek a kiállításnak, de egyben a Szépművészeti Múzeumnak is a büszkesége.

Az anyagiakról és a hiányzó plakátokról

A megnyitó után Gálig Zoltán, a képtár igazgatója elmondta az ALON-nak, hogy a költségeket a Nemzeti Kulturális Örökség Múzeum állja központi keretből, a kilenc kiállítás körülbelül 60-70 millióból jön ki. Arra a felvetésünkre, hogy nem kellene-e nagyobb hírverést csinálni a tárlatnak, különös tekintettel a városban hiányzó plakátokra, azt a választ kaptuk, hogy a minisztérium által e célra biztosított pénzből csak egy egyhetes televíziós reklám és az intézmény falára elhelyezett óriásbanner jön ki. Plakátok érkeztek ugyan a kiállításhoz, de a kihelyezése körülbelül kétszázezer forintba kerülne, azt pedig a képtár nem engedheti meg magának.


Belépődíj árak:
Felnőtt: 700 forint
Diák, nyugdíjas: 350 forint
Családi jegy (2+2 fő): 1700 forint

A kiállítás az ünnepek között is nyitva tart!
.