

Mi köze van a kéményseprőknek a vécékhez? A kiállítás szervezői szerint több rokon vonás is felfedezhető a víz- és gázszerelők valamint a kéménykoromtalanítók szakmája között. Éppen ezért a Kéményseprők Múzeumában megrendezett tárlat első része a meleg víz előállításához használt berendezéseket vonultatja fel a fa- és széntüzelésű kazánoktól egészen a modern gázbojlerekig.
A kiállítás másik része az éjjeliedények és vécécsészék történetét és térhódítását mutatja be huszonöt mázas, aranyozott és felcicomázott klozet mentén. Az első vécérendszerek leírása egyébként Krisztus előtt 3000-ből származik, de kitér a tárlat a középkori mázas agyagedényektől a biedermeier biliken át a klasszikus vízöblítéses angolvécékig a budik, klozetek és retyók minden egyes stációjára. A bemutatott darabok között így ugyanúgy megtalálható az egyszerű fa árnyékszék mint a ládikának álcázott bili.
A magángyűjteményekből származó kiállítási tárgyak egyik legbizarrabb darabja egy óriási háromfülű, tízliteres zöld éjjeliedény, amelyet valószínüleg több személyre terveztek. Szintén elgondolkodtató az a régi időkből származó bordolou-edény is, amelyet a hölgyek használtak az istentiszteletek alatt.
A sajátos kiállítás 2006 júniusáig látható vasárnaponként 10 és 12 óra között. A belépés ingyenes.
Warmes Wasser – Stilles Örtchen, Rauchfangkehrermuseum, 4. ker., Bécs, Klagbaumgasse 4.