Szijjártó Péter évet értékelt az Art Caféban

2006.01.13. 00:12

Minden izgalomtól mentesen zajlott a Fidelitas által szervezett éves értékelő. Hende Csaba távollétében Szijjártó Péteré lett a főszerep, így helyi vonatkozású ügyek gyakorlatilag nem is kerültek terítékre. Csütörtök este az Art Caféban úgy tűnt, a jobboldal vesztett lendületéből, és mintha támogatói is elbizonytalanodtak volna. Egyelőre ennyi látszik a nagybetűs Változásból.

Szijjártó Péter


Végéről kezdve

Kicsit fussunk előre! A másfélórás beszélgetés vége felé valaki megkérdezte Szijjártó Pétertől, hogy van-e a Fidesznek valamilyen stratégiája a választásra, mert most úgy tűnik, mintha a párt üzenetei nem mennének át, mintha a kormány által feltálalt magas labdákat sem volnának képesek lecsapni. Mire a politikus kifejtette, hogy ők (értsd Fidesz) hiába keménykednek, és hiába van mondanivalójuk, ha az elakad útközben a médiában. És az elakadás okát kivételesen nem a balliberális médiatúlsúllyal magyarázta, hanem a bulvárosodással, hogy tudniillik csomagolás nélkül manapság nagyon nehéz eladni valamit. Néhány humoros példa is említésre került.

Erről persze mi is tudnánk mesélni, no meg a szocialisták is, akik Korda Györgybe és Szulák Andreába csomagolják a portékát, és bizony bukik is rá a nép, mint tyúk a gilisztára. Ugyanakkor Szijjártó Péter nem tette hozzá, hogy a kereskedelmi média azért megérzi, hogy mit tart a nép fontosnak a politikában, és mit nem, és ami az előző kategóriába esik, arra biza rámozdul Kiszel Tünde nélkül is.

Ebből a szempontból nehéz dolga lenne a TV2-nek, ha összefoglalót kellene készítenie a csütörtök esti Art Café-beli évértékelésről, mert nagyon kevés olyan dolog hangzott el, melynek az újdonságtartalmára rágerjedne az a választópolgár, akit a közvélemény-kutatók a „bizonytalan” kategóriába sorolnak.

A Fidesz-szimpatizánsok valószínűleg kellemesen elúszkáltak a pozitív visszacsatolások keltette jóleső agyhullámokban, de egy kívülállónak roppant nem úgy tűnt, mintha a Fidesz túlzottan lendületben lenne, és nagyon tudná a hovamennyit. Ez persze nem lehet túl megnyugtató az érintetteknek négy rövid hónappal a választások előtt, de ez hadd ne a mi gondunk legyen.

Hogy ilyen érzések kialakultak bennünk, abban nyilvánvalóan szerepe van annak a ténynek is, hogy csak a beszélgetés elején derült ki, hogy a beígért Hende Csaba nem lesz az Art Caféban, mivel – hallottuk a hivatalos magyarázatot - neki és Marton Zsolt városi frakcióvezetőnek Budapesten akadt éppen dolguk. (A miértekről találgatni lehetne, de minek.)

Így hát az egész estét – és az előtte levő sajtótájékoztatót, ahol gyakorlatilag ugyanaz hangzott el, csak rövidebben – Szijjártó Péter vitte a vállán, kényszerűségből kitöltve azt az időt is, ami feltehetően Hende Csabáé lett volna. Ez utóbbi politikus távolmaradása egyben azt is jelentette, hogy a helyi témák – őszinte bánatunkra – nem kerültek terítékre az est folyamán. No legyen elég ennyi a szubjektívból, nézzük az elhangzottak bő vázlatát!

Régiós barátok

A beszélgetés azzal kezdődött, hogy Ágh Péter városi fideszes képviselő úgy mutatta be a győri Szijjártó Pétert mint „Szombathely nagy barátjá”-t. A titulust a politikus azzal érdemelte ki, hogy szavazatával támogatta azt az országgyűlési indítványt, amely városunkat társ-fejlesztési pólussá léptette volna elő. Szijjártó azzal indokolta a döntését, hogy Győr mint régióközpont – mert ez ugye nem kérdéses – akkor lesz erős, ha a régióban a többi nagyváros is meg tud erősödni. Ezért a szavazatáért amúgy erős kritikát kapott Győr jelenlegi szocialista polgármesterétől, aki egyébként ellenfele lesz a parlamenti választásokon. Azokra az érvekre kíváncsi lenne – mondta -, amelyek megmagyarázzák, hogy Vas megye szocialista képviselői miért mondtak nemet az indítványra.

Központban a fiatalok

Ezután a 2005-ös évet és a változások szükségességét a fiatalok szemszögéből elemezte a politikus. Miután üdvözölte a jelen levő fiatal baloldal képviselőit, kifejtette, hogy a közös cél, hogy magyar fiatalok Magyarországon legyenek sikeresek, itt találják meg a jövőjüket. Ezt a nézetet nem osztja Gyurcsány Ferenc, aki egy korábbi konferencián úgy nyilatkozott, hogy „ennek az országnak a legnagyobb tehertétele az, hogy a magyar fiatalok nem akarnak külföldre menni.”

Szijjártó felemlegette a 2002-es, fiataloknak szóló nem teljesült ígéreteket - úgymint ingyenes utazás, 10 ezer kollégiumi férőhely, ingyenes jogosítvány és ingyenes elektronikus aláírás -, majd megállapította, hogy az úgynevezett bébikötvény csak „lufi”, ami könnyen kidurran. A magyar állam 40 ezer forintja a bankszámlán már közel sem hangzik olyan jól, ha tudjuk, hogy Esztergom félmillió, Kétpó falu pedig 100 ezer forinttal ösztönzi a gyerekvállalást.

A Fidesz kormányra kerülése után a fiatalokat érintő négy területen szeretne javulást elérni. Visszaállítanák a korábbi kormány sikeres otthonteremtési programját, segítenék a munkába állást, a versenyképes tudás megszerzését, valamint visszaállítanák a családi adókedvezmények korábbi rendszerét.

Kemény idők jönnek

Szijjártó ezek után megemlítette, hogy mostanában bíróságra jár, Erdős Ákos például 21 millióra perli. „A megfélemlítés eszközei kézzel foghatók” – hallottuk, az elkövetkezendőkben pedig „kutyakemény” időszak következik, ahol eszközökben nem lesz válogatás. De meg kell őrizni a hidegvért és a méltóságot, nem szabad belemenni olyanba, ami a demokrácia kárára lehet, mert ami most elromlik, az már a következő kormány dolgát fogja nehezíteni.

Az ország rossz állapotban van, hangsúlyozta, de aggodalomra semmi ok, mert amikor a Fidesz 1998-ban átvette azt, akkor sem volt sokkal jobb helyzetben, és mégis, az azt követő négy év a gazdaság számára a rendszerváltás utáni legsikeresebb időszak volt.

Most bezzeg visszaestünk a versenyképességi listán, nagy baj van a fizetési mérleggel, az euró bevezetésével és a privatizációval. Ez utóbbi nem azért baj, mert valami ördögi dolog lenne, hanem mert a privatizációnak megvolt a maga helye Magyarországon, de ez a folyamat megtörtént, lezárult. Ezen túlmenően „eladni az aranytojást tojó tyúkokat, az bűn”. Az eladósodással pedig az a legnagyobb gond, hogy a felvett hitelekből a béreket és a nyugdíjakat fedezik.

Kérdések órája

Miután a fiatal baloldal asztaltársasága egy nemzeti konzultációról szóló könyvet jussolt Ágh Pétertől, elvileg indulhatnának a hallgatóság kérdései, csak hát ilyenek egyelőre nincsenek.

Így hát jobb híján Ágh Péter kérdez, elsőnek a Gyurcsány Ferenc vagyongyarapodását vizsgáló bizottságban szerzett tapasztalatokról. Szijjártó figyelmeztet, hogy hosszú lesz, és igaza van. Mondandójának lényege, hogy a média összemosta ezt a bizottságot az Orbán Viktor gyarapodását vizsgáló bizottsággal, holott a kettő nagyon különbözik. Orbán esetében egy volt miniszterelnök feleségének a volt cégében levő 8 százalékos részesedésről van szó, míg Gyurcsány mai miniszterelnök több mint 30 cégben tulajdonos, és cégei több mint 500 millió forintnyi állami megrendelést kaptak. Bár a Gyurcsány bizottság sem fogadott el jelentést, annyi értelme volt, hogy ma egyértelmű, a miniszterelnök széleskörű kapcsolatrendszere is közrejátszott a meggazdagodásban.

Még mindig nem kérdez senki, ezért ismét Ágh Péter érdeklődik, ezúttal arról, hogy mit ígér a Fidelitas a választóknak. Erre Szijjártó kibővítve elismétli a korábbiakat, sűrűn belekeverve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tevékenységét.

Talán ez az egyhelyben toporgás ugrasztja ki a nyulat a bozótból, mindenesetre ennél a pontnál az Art Cafét majdnem fullra megtöltő hallgatóság is aktivizálja magát.

Egyik aktivista arról panaszkodik, hogy sok emberhez nem jut el a Hír Tv, kevés a propaganda, jó lenne valami konkrét, írott anyag, amire hivatkozni lehetne. Szijjártó válaszában elmondja, hogy a médiában „rendkívüli versenyhátrányban” vannak, kampány majd lesz, de idő előtt nem akartak beszállni egy versenybe, amelyben az ellenfélnek jóval nagyobb anyagi erőforrások állnak rendelkezésre.

A következő kérdés a Magyar Vizsláról szól. Az est egyik legfigyelemreméltóbb mondatában a politikus beismerő vallomást teszi: „Követnek el hibákat a pártok. Mi is. Nem vagyunk hibátlanok.” Majd egy kis kitérő után hozzáteszi, hogy ez a hiba lehetővé teszi, hogy a valós mondanivalóról eltereljék a figyelmet, mármint arról, hogy a kormány és a kormánypártok nem cáfolják, hogy a Magyar Vizslában leírtak igazak. Ő maga amúgy még nem olvasta, mert nem volt bedobva a postaládájába.

Aztán szóba kerül a Kulcsár-ügy, elhangzik a cikk elején taglalt kérdés a hiányzó választási stratégiáról, valaki amiatt aggódik, hogy képes lesz-e a Fidesz rendbe tenni az országot a választások után. Szijjártó biztat, fanyar humorral sorjáztatja a válaszokat, amelyeknek közös nevezője a jó Fidesz és a rossz MSZP. Miután egyre többen nézik az órájukat, egy maratoni hosszúságú, ám annál zavarosabb kérdés után a szervezők berekesztik az estet.

Korábban:

Gyurcsány, a mumus: Hende Csaba és Szijjártó Péter az Art Caféban
Magyarország 2003 - Politika, mérsékelt izgalmakkal
.