A
kritika elejével egyetértek. „A technikai megoldásokkal, a szereplők torz maszkjaival, a hanghatásokkal a rendezők csakugyan zseniálisan jelenítik meg a rajzolt képregények világát, a hátterek, a vizuális effektek pedig kitűnően idézik meg a Bűn Városa sötét hangulatát. Eddig rendben is van, ha ez volt a cél, Rodrigez képi megformálásból beírhat magának egy dicséretes ötöst.”
A FILM 1-2 HELYEN UNALMAS. Ezzel értek egyet, most pedig amivel nem: „Olyan mértékben tocsogunk a vérben, hogy a film közepe felé már szinte immúnissá válunk a levágott testrészek, a guruló fejek, a kiloccsanó agyvelő, az emberi testet majszoló eb látványára. Mellettem egy nézõ el is aludt rajta szépen.”
Az igaz hogy tocsogunk a vérben, és hogy brutális a film, de lehet hogy sokan és jómagam is nem váltunk immúnissá a belekre, vérre. Elaludni egy ilyen filmen meg maga a tökély. Gratulálok az ilyen embernek. Más téma a film zenéje: ami még jobbá teszi a filmet, egy szóval: FANTASZTIKUS.
Nekem személy szerint pár szám van meg de mindenkinek melegen ajánlom.
A moziba úgy ültem be, hogy egy séma akciófilmet látok majd, de enyhén szólva nem így lett. Összességében nekem TETSZETT a Sin City, és örülök, hogy ezzel sok ember így van.
Értékelés 10/9
Köszöntem: Raiden
Kapcsolódó írások:
Sin City: Kegyetlenül képregény (filmkritika)
Köszönet a Sin City-kritikáért (olvasói levél)