Olvasói levél: Tunézia

2006.02.06. 07:55

Kedves Alon! Olvasva a az az érzésem, hogy valami borsószem királykisasszony írta, aki kiszakadva a magyar álomvilágból belecsöppent egy másik kultúrába és nagyon nem tud mit kezdeni vele.

Kedves Alon! Olvasva a az az érzésem, hogy valami borsószem királykisasszony írta, aki kiszakadva a magyar álomvilágból belecsöppent egy másik kultúrába és nagyon nem tud mit kezdeni vele.

Kedves Alon! Olvasva a az az érzésem, hogy valami borsószem királykisasszony írta, aki kiszakadva a magyar álomvilágból belecsöppent egy másik kultúrába és nagyon nem tud mit kezdeni vele.

Nem tudhatom, milyen kalitka õrizte a cikk szerzõjét, de ha nem boldogult az angollal, akkor valószínûleg egy magyar csoporttal próbált ezen nyelven csevegni, Tunéziában ugyanis nehéz olyan helyet találni, ahol ne konyítanának az angolhoz. (Ellentétben például Magyarországgal, ahol a felnõtt lakosságot szinte reménytelen megszólítani bármilyen idegen nyelven, mert egyszámjegyû százalék az esélye, hogy legalább egy "Nye znaju gavarity"-ra fussa.)

A cikk szerzõje magabiztosan kijelenti, hogy Tunéziában mindent lehet fotózni, az elnöki palota kivételével. Ajánlom, hogy aki hisz neki, az kössön jogbiztosítást is, hiszen a katonák, rendõrök fotózását ebben az országban is tiltják és szankcionálják.

El Jem, mint porfészek. Kb. ugyanannyira, mint nálunk Kõszeg vagy Orosháza. Hogy ott több a homok? Hû, az anyját, ezek az arabok a sivatagot sem képesek kordában tartani. Fúúú!

A cikk többi része erõsen emlékeztet egy általam is forgatott útikönyv erõs kivonatára, de ettõl még persze sok újdonsággal szolgálhat azoknak, akik nem voltak Tunéziában.

A fotók tetszettek!

Üdv:

FT


Vonatkozó cikk: Tunézia télen - A punok meghódítása
.