A magyar álomvilágot még nem fedeztem fel magam körül, amennyiben a hangsúly az álom szón van... Más kultúrákkal, úgy gondolom, viszonylag jól boldogulok (épp most írom a szakdolgozatomat a keresztény és az iszlám civilizációk konfliktusairól - bár ez nem feltétlen tartozik a tárgyhoz), nem most tettem ki először a lábamat az országból. Mindazonáltal itt élünk, ez az írás itt jelent meg, az olvasóink is itt élnek.
A magyar turisták jó része valóban nem beszél angolul, volt szerencsém ezt már többször, több országban megtapasztalni.
Az, hogy Tunéziában nehéz boldogulni az angollal, szerintem tény, persze az elitszállodákban vagy a fővárosban, ill. a kiemelt idegenforgalmi központokban nyilván jól beszélik a helyiek. Ám: bármerre jártunk, a "how are you" és a "where you from" szintjénél messzebb nem sikerült jutni, ami kedves gesztus, ha a bazárban nézelődik az ember, ám annál kevesebbet ér, ha meg akarja tudni, hogyan és mikor lehet eljutni A-ból B-be, mikor lehet látogatni a múzeumot, hol találok nyitva tartó postát, stb.
Valóban, annak nem néztem utána, lehet-e rendőrt vagy katonát fotózni. Nem is jutott eszembe. Elég ritkán akarok rendőrt vagy katonát fotózni. Amikor azt írtam, mindent lehet fotózni, azt "turisztikai értelemben" vetettem papírra. Rengeteg olyan sarka van világunknak, ahol múzeumokban, emlékhelyeken, stb. tiltják a fényképezést, videózást.
El Jemet Kőszeghez vagy Orosházához hasonlítja... A két magyarországi város jellegzetes különbözőségeiről most nem kívánnék szólni. Mindazonáltal El Jem-et sem úgy kell elképzelni, hogy a sivatag közepén terül el, hanem egy kissé északabbra. A tőle 20-30 kilométerre lévő Monastir meg aztán egyáltalán nem poros, szóval ezt a jelenséget - porfészek vagy nem - nemigen írnám a sivatag számlájára.
Összességében már csak egy dologra hívnám fel figyelmét: az arab országokat az egyik ember ilyennek látja, a másik olyannak. Van olyan ismerősöm, aki kijelentette, még csak a környékére se menne hasonló államoknak, és van olyan, akinek már szinte nincs hely az útlevelében, annyi arab országból származó pecsét tarkítja.
Amit tőlem olvasott, nem egy lexikonba való szócikk, csak egy vélemény, benyomások összessége. Én ilyennek láttam Tunéziát, Ön másmilyennek. Nem vagyok útikönyv-szerző, kutató, történész, etnográfus, semmi efféle - csak mezei újságíró.