Kövér László tegnapi szombathelyi beszédéből nem lesz címlapsztori és éjjeli stúdióbeszélgetés, bár érdekességeket halhattunk nemzethalálról, csíkos repülőkről, meg hogy a kormánynak azért fontos az a rengeteg autópálya, hogy megkönnyítsék a fiatalok útját külföldre.
Helyi- és sajtóviszonyok
Fél hat előtt tíz perccel már gyűltek a ruhatárban a kabátok, idős emberek igyekeztek maguknak a helyet biztosítani az MMIK színháztermében. Kár volt sietni, teltház volt, ám azt nem lehet mondani, hogy a csilláron is lógtak volna az érdeklődők.
Az első sort foglalt volt meghívó szervezet, a Polgári Szövetség Szombathelyért Egyesület tartotta fenn, de dr. Szabó Gábor képviselő (Fidesz) maga mellé invitált néhány idős asszonyt, miután finoman megkért: „A köteles szavakat nem kiforgatni.” (Mintha én bármit is kiforgattam volna életemben a férjem inggallérján kívül.) Több városi fideszes képviselő is megérkezett, a Pro Savaria frakció pedig teljes terjedelmében felvonult, ám ők leginkább a folyosón beszélgettek, a költségvetés, meg a Fő tér volt a téma. Magyar József városatya (Fidesz) Kőszegen hallotta már a beszédet, de úgy döntött, újráz.
A szeánsz jó negyedórás késéssel vette kezdetét, úgy hírlett, baleset tartja fenn a forgalmat, rutinos kolléga rögtön hívta forrását, aki ezt a hírt nem erősítette meg. A nagy tapssal színrelépő Kövér László - a Fidesz alelnöke, az Országos Választmány elnöke - viszont a viszontagságos sajtóviszonyokkal (?) menti ki magát, nem részletezi késese okát, így aztán mi se, csak ezért nem kértünk tőle külön interjút.
Puskás és Hende
A házigazda bemutatja a színpadon helyet foglaló fideszes képviselő-jelöleket, dr. Hende Csabát, és dr. Puskás Tivadart. Utóbbi láthatóan elfogódott, ismerős neki a helyszín, a nyilvánosság se zavarja (szakmai konferenciákon szerzett már gyakorlatot a regionális mentőfőnök), ám a szerep új neki. Alig húsz perces beszéde végén bölcsen segítséget, de leginkább „becsületet és munkát” ígér választóinak. (Manapság ez nem semmi.)
Kerüli ellenfelei rempülését, ez új szín a fidesz-palettán, jól is áll neki, ám zakója aljából levágathatna néhány centit, az első sorokból, némiképp békaperspektívából nézve is előnyösebb lenne a megjelenés.
Hende a munkanélküliségre vonatkozó legújabb statisztika ismertetése után céloz az őt megélhetési politikusként feltüntető szórólapra (bulvárkiadványra): az ő élete és vagyoni helyzete nyitott könyv, illetve honlap, vagyonnyilatkozata bárki számára elérhető az országgyűlés weblapján.
Űzött vad
A beszédből viszont nem hiányozhatott a nemzethalál víziója, amelybe a jelenleg uralgók döntik hazánkat, azzal, hogy gyengítik az államot, átjátsszák a földet a külföldieknek, az állam vagyonát más államoknak. A reptér-privatizációval kapcsolatban jegyezte meg, épp annyival nőtt az elmúlt egy hónapban az államadósság, mint amennyi a Budapest Airport eladásából előzőleg befolyt: „Kérdezzék meg Hankó Faragó Miklóst, hol a lé.”
A piros mindent visz
Idézett egy idős bácsit is: a fiúk (mármint a fideszesek) is loptak, de azok legalább hagytak valamit a népnek, de ezek (szoclib kormány) mindent visznek. Kövér szerint az nem igaz, hogy ők loptak volna, ezt ne fogadjuk el, bár voltak köztük is olyanok, akik nem tisztességesen jártak el.
Miután az ifjak nem túl nagy számban képviseltették magukat a teremben, inkább a szülők, nagyszülők szívére igyekezett hatni vízióival: képzeljük el, hogy épülnek a sztrádák (lehajtó nélkül, mert az a szocik szerint drága), az utak összefutnak Hegyeshalomnál, és már csak buszok kellenek, és a fiatalokat egy nap leforgása alatt el lehetne küldeni az országból – utalt Gyurcsány beszédére, melyben az ifjakat külföldi boldogulás keresésre ösztönözte.
Győzzék meg az unokákat
Bár az ajtóban állt egy-két termetes, rövidre nyírt hajú ifiúr, (a többiek meg lehet, hogy már a buszokon ülnek?) a közönségnek is feltűnt az ifjak hiánya, meg is kérdezték, miképp akarja a Fidesz megszólítani őket. Nos, ezt a párt a szülőkre hagyja, akik már most vasárnap „beszélgessenek velük tíz percet, és mondják el nekik, hogy az ő életükről van szó.”
A kétmillió bizonytalan, passzív választó meggyőzését is az eltökéltekre testálta Kövér: Mi már nem vagyunk hitelesek nekik, vagy nem szeretnek minket – utalt arra hogy sok kritika érte a pártot például a kisgazdák „szétverése” vagy újabban Románia csatlakozásnak megszavazása miatt.
Csíkos repülő
Az is kérdés volt, hogy miért nem fognak össze a jobboldal erői? Kövér szerint a radikális nemzeti gondolkodású ifjak csak a maguk igazát hajlandóak elfogadni, nem látják be: „annak van igaza, akinek eggyel több szavazata van.” (Ez továbbgondolásra késztett minket, akkor jelenleg kinek van igaza? Például Hankónak?)
Puskás visszakérdezett: Miért? Nem fog össze a jobboldal? (Nem világos, mire célzott: arra, hogy mégis összefog, csak erről például még Kövér se tud, vagy arra, hogy nincs is más a jobboldalon, mint a Fidesz, az meg nyilván összefog magával.)
A tét pedig nagy, és arról is kaphattunk képet, hogy a szoclib-tandem nemzet-, egyház-, iskolarendszer- és családrontó tevékenységnek mi a kifutása: „Ha már mindenen túl vannak, akkor tolhatja az öt százalékos csík a kilencvenöt százalékos repülőt.”
A két és fél órás rendezvény végén aztán himnusz, magyar meg székely. A boldogasszonyanyánkat már nem vártuk meg.