Michael Palin: Utazás a Csendes-óceán körül

A houstoni űrközpont irányítórendszere őskőkorszakinak hat a japán vendéglátók 22. századi berendezéseihez képest. Az ülőke érintésre automatikusan felmelegszik. A nyomógombpanel különböző örömöket kínál. Nyolc különböző „zuhanypozíció” választható a művelet utáni vízerő szabályozására. Nyolc különböző „bidéállás” irányítja a vizet a specifikusabb célpontokra, és végezetül négy „szárítóprogram” teszi teljessé az élményt, a könnyű meleg szellőtől a szélviharig. A következő órákban az öröm, a meglepetés, a mámor kiáltásai hallatszanak, ahogy a stáb tagjai felfedezik a mellékhelység csodáit - konstatálja Michael Palin az új rendszert, ahogy Oroszországból átért Japán földjére.

Az élet fölülírta a történelmet. A világ tíz vezető bankjából kilenc japán tulajdonban van. Nagaszaki főterén a Béke dómmal szemben található a helyi baseballpálya. Amerikai filmsztárok mosolyognak az óriásplakátokról. Arnold Swarzenegger ételt reklámoz, Madonna légkondicionálót, Jodie Foster Mitsubishi autót, Michael J. Fox teát. Japánt az amerikaiak építették újjá a háborút követő hétévben, és az itteniek inkább az építésre, mint a rombolásra emlékeznek.

Igaza volt Platónnak, amikor a művészetet a valóságmegduplázásával vádolta, jutott az eszembe, amikor Palin beszámolóját olvastam egy japán vidám parkról. A japán utánzó és újjáteremtő készség megdicsőülése Nagaszakitól egy órára van. Itt nemcsak újjáépített autót vagy rádiót láthatunk, hanem egy komplett tizenhetedik századi holland tengeri kikötőt, melyet uralkodói palota, vámhivatal, városháza, templomok, terek, üzletek és kanálisok tesznek teljessé. A park a holland várostervezést ötvözi a japán technológiával, eddig két és fél milliárd dollárba került. Négyszázezer fát, és háromszázezer virágágyást telepítettek. Nincs viszont autó és kosz. Évi négymillió látogatóval számolnak. Helyenként igazi holland embereket látni, akik jellegzetes néptevékenységekbe merülnek, például sajthordók. Már önmagában a biciklis zenekarokért megéri belépőt váltani. Már-már földöntúlian szürreálislátvány, amint egy fehér főkötőbe, habos szoknyába, fehér harisnyába, fapapucsba öltözött nő biciklizés közben a Bohemian Rhapsodyt játssza harsonán. A szélmalmok szél nélkül járnak. Valójában nem is téglák tartják össze az épületeteket. Az utcai énekesek igazából csak tátognak. Az utrechti katedrális másán, a csipkés harangtornyon masszív hangszóró éktelenkedik, amelyről valódi harangzúgást hallunk-felvételről.

A mi részegeink a legbarátságosabbak a világon, mondta az egyik alaszkai hetilap szerkesztője, abban az alaszkai városban, ahol tényleg probléma az ivás, hisz a valaha a két névtelen alkoholisták klubja ma már huszonkét külön klubot számol. A kocsmák különös hangulatú nevekkel bírnak: Kereskedelmi Osztály, Sarkcsillag, Jégtörő Bár, Kocsma a Vasmacskához. Az egyik ivó belseje egy bordélyház és egy természetrajzi múzeum keverékére emlékeztet. A burgundi vörös falon csákányok, ásók, szigonyok lógnak egy szárított rozmárgyomorból készült eszkimó dob mellett. A kocsmának külön söralátéte van. Itt kétszázezer dollárt ér egy kopár, szélfútta telek a tengerparton, mert Alaszka földjében az aranynál is értékesebb kincs, az olaj lapul. Ennek értékét Alaszka járadék formájában visszakapja. Tizenhárommilliárd dollár. Nincsenek állami adók, de minden alaszkai férfi és nő, gyermek, évi ezer dollárt kap az alaszkai kormánytól. Michael Palin ma is lát aranyásókat, akik egy jobb nyáron akár hatezer dollárt is megkeresnek

Lejjebb a parton egy Stan Cook nevű úriember tengervizet pumpál egy nagynyomású öntözőcsőbe, és azzal vájja ki a fövenyt. Már három méter hosszú, kígyózó csatornát ásott a parton. Stan és a másik fél tucat aranyásó magányos őrültnek tűnnek, de mindannyian találkoznak este a sörözőben, és jó nagyokat lódítanak egymásnak. Visszafelé menet Michael Palin megáll a kihalt, roskadozó kalyibákkal, olajoshordókkal, ócska vödrökkel tarkított tájon egy sörre a Biztos Kikötő kocsmában, amelyet egy hölgy irányít, kétszínű, csoki-vanília hajjal. Dollárbankókat tapasztottak a plafonra, a mellékhelység ajtajain pedig ez áll: „Hölgyek” és „Állatok”.

A Monthy Python együttes elhíresült tagja hosszú utat tett meg. Alaszkából indult stábjával, érintette Oroszországot, Japánt, Koreát, Kínát, Vietnamot, Malajziát, Indonéziát, Ausztráliát, stb. Útjának utolsó állomásai: Kolumbia, Peru, Mexikó, Egyesült Államok és Kanada voltak. Prózája nem kelhet szárnyra Mark Twain Utazás az Egyenlítő körül című útleírásának legjobb darabjaival, de motoszkált bennem, hogy néhány részlete nagyon megkapó. Aztán fedeztem fel, hogy Palin közzétett egy regényt is. Hemingway széke a címe. Tehát az elhíresült útleírásokat igazi író írta. Bizonyíték rá, hogy egyes darabjait láttam a magyar nyelvű tévécsatornákon, azaz Michael Palin a BBC számára készítette tévésorozatát utazásairól, később jelent meg könyvformátumban. Nos: a látvány ellenére a könyv élvezetesebb volt nekem. Az író figurája föléje nő a stábnak. Csak egy ecsetvonás a mellékszereplőkről: Fraser azt mondta, hogy tegnap éjjel rajtakapta az egyik rókát, amint éppen egy üveg pezsgőt próbált kinyitni, amit a sziklák közt hagyott hűteni. Scott lazacból, lapos halból, rizsből és zöldségből álló lakomát főz. Valahol messzebb Ken fűrészel és kopácsol, jóval sötétedés után is. Basil szerint korábbi látogatókat aprít fel.


Michael Palin: Utazás a Csendes-óceán körül
kötött, 308 oldal,
Gabo Kiado
www.gabo.hu