Ez a fenti tény biztos, az okokról és az áldozatok pontos számáról még ma is a legszélsőségesebb adatok keringenek. Ez utóbbira például 4 ezertől 60 ezerig egyaránt történtek becslések.
Szakértők szerint talán soha nem is fogjuk megtudni az igazságot, mivel az akkor szovjet illetékesek megsemmisítettek, illetve meghamisítottak minden feljegyzést.
Csernobil nemcsak az atom veszélyére figyelmeztet, hanem egy embertelem rezsim könyörtelen működésére is. A robbanást eltitkolni, majd elbagatellizálni óhajtó szovjet pártelit például 200 ezer munkást vezényelt a robbanás helyszínére, akik heteken át dolgoztak ott mindenféle védőfelszerelés nélkül.
A titkolódzásban és sumákolásban a magyar pártelit is hatékonyan besegített. A Népszabadság még 1988 június közepén is 24 (!) halottat említ, és e sorok írója emlékszik az 1986-os szombathelyi május 1-jére, amikor az ekkori döntéshozóknak a fontosabbak voltak a szovjet direktívák, mint a lakosság élete.
Így aztán mindenféle figyelmeztetés nélkül hagyták, hogy az akkor már erősen radioaktív esőben felnőttek és gyerekek ezrei ázzanak, miközben mit sem sejtve majszolták a kolbászt és a vattacukrot a Szabadidőközpontban.