A MIÉP Vas megyei szervezete szerda este a következő sajtóközleményt juttatta el szerkesztőségünknek:
| A MIÉP VAS MEGYEI SZERVEZETÉNEK /TÁJÉKOZTATÓ/ KÖZLEMÉNYE
Az utolsó két-három hónapban minden jóérzésű magyar állampolgár /meg/tapasztalhatta, hogy a mostani parlamenti képviselőválasztások első fordulója előtt akarva-akaratlanul is milyen mocskos választási kampánynak lehettünk részesei vagy szenvedő alanyai. Az ország minden nagyobb településének forgalmasabb közterein és közútjain nemegyszer teljes házszélességben, többemeletnyi magasságból, gigantikus óriásplakátokról néznek le ránk, néznek le bennünket, esetleg helyzetükből adódóan /farkas/szemeznek velünk valamelyik nagyobb parlamenti párt /fő-és al-/ vezéregyéniségei, az egymásnak ellentmondó, sokatmondó vagy éppen nagyotmondó állításaikkal. Ide nézünk, oda nézünk, s fejünket kapkodva értetlenül csodálkozunk, mert mindenhol azt látjuk, hogy e pártok egyes képviselőjelöltjei trióban ölelik át százszámra a kandelábereket vagy éppen párosával rájuk aggatva csikorognak, hajladoznak, amikor rezegve lengeti őket a viharos tavaszi szél... És mindezt a csonkaországi adófizető állampolgárok bőrére és kárára. Tették ezt minden meg nem engedhető eszközt felhasználva, ezáltal /is/ megfosztva a nemegyszer önhibájukon kívül parlamenten kívülre rekedt kis pártokat a törvényszabályozta választási esélyegyenlőségnek még a lehetőségétől is. Képzeljük el, hogy 'Csonka e Hazában', hány megyeszékhely, hány fővárosi kerület és még azon kívül is hány kisebb- nagyobb település található országszerte... Tudni kell, hogy a 2006-ik évi parlamenti képviselőválasztáshoz 52 párt jelentkezett be, ezek közül 48-at vettek nyilvántartásba. Egyéni jelöltet 25 párt indított, területi listát 15 állított és országos lista állítására már csak 10 párt volt képes. A parlamenten kívüli kis pártok közül egyedül a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út /és a Réti Miklós vezette kisgazdák által létrehozott/ nemzeti pártszövetségnek minden jobb és bal oldalról indított akadályoztatása, csalás és médiaelhallgatás ellenére sikerült 114 egyéni képviselőjelöltet indítania, mind a 20 területen területi listát és országos listát is felállítania. Minden jóhiszemű magyar honfitársunk előzetes ismeretei és várakozásai ellenére e pártszövetségünk választási eredményeként mégis csak a minimális költségvetési támogatás elnyeréséhez szükséges 1 %-os küszöbnél alig több, mintegy 2,2 %-os szavazati eredmény lett hivatalosan kimutatva. Ugyanakkor a többi, parlamenten kívüli kispártok az 1 %-os küszöbig sem jutottak el. Ennek egyik lehetséges oka az egyenlőtlen-esélyes választási küzdelemben is keresendő, amely szerintünk a Magyar Szocialista Pártnak, a Fiatal Demokraták Szövetségének és a Szabad Demokraták Szövetségének többmilliárdos összegű, ismeretlen eredetű kampánypénzek felhasználásával is történt törvénysértő kampányolásai miatt következett be! Dr. Zuffer István azt írta 'A választási követelmények nemzetközi tapasztalatai' című tanulmányának 'Elvek és követelmények' című Csonkahazánkra is vonatkozó 9-ik szakaszában, hogy: "Az állami 'beavatkozás' egyik célja, hogy részben a jogi szabályozás útján (pl. a kampányra fordítható összegek limitálásával) részben költségvetési támogatással mérsékeljék az anyagi lehetőségek terén fennálló különbségeket, s ezzel biztosítsák, hogy a kis pártok is eséllyel indulhassanak a választásokon." Éppen ezért minden Honfitársunkat és választási kispártot tájékoztatni kívánjuk a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény jelenleg is hatályos rendelkezéseinek idevágó passzusairól, amely kimondja, hogy hol, mikor, miért és hogyan sérül/het/tek a kis pártok választási esélyei az MSZP, a FIDESZ és az SZDSZ parlamenti pártok által történt túlköltekező kampányolásai során, és ez rájuk nézve milyen büntető szankciókkal járhat, amiért szándékosan, egymást szinte túllihegve sértették meg a szóbanforgó törvény 'A választási eljárás alapelvei' című fejezetének 3.§.át, amely kötelezővé teszi a választásban résztvevők számára az c.) esélyegyenlőségét a jelöltek és a szervezetek között, valamint a d.) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásának alapelveit. A törvény 'Választási kampány' című fejezetének 91. §-a szerint: (1) Minden jelölő szervezet, amely a választásokra jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg. (2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhető mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetőleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni. (3) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a jelölő szervezetek részére egy összegben, a független jelöltek részére személyenként az Országos Választási Bizottság döntése alapján az ezt követő 5 napon belül a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet végzi. A 92.§. kimondja, hogy: (1) A független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91.§-ban foglalt költségvetési támogatáson felül legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembevehető jelöltek számát a 91.§. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. (2) Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. (3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. (4) Az a jelölő szervezet, illetőleg független jelölt, amely, illetőleg aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a túllépés értékének a kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni, és azt az első választók felkészítésére felhasználni. Késedelem esetén a tartozást adók formájában kell behajtani. Reméljük, hogy az illetékes Hatóságok veszik maguknak a fáradságot /és bátorságot/, és hivatali kötelességüknek eleget téve, a törvény szellemében eljárva, hajlandóságot mutatnak a fent nevezett parlamenti pártok által felhasznált, országosan és összességében többmilliárdos kampánypénzekkel történő elszámoltatására, és a törvénytelenül felhasznált kampánypénzeik kétszeresének/!/, szükség esetén adók módjára történő behajtására. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ A fentiek alapján megállapítható, hogy a 386 parlamenti helyre egy-egy párt legfeljebb ugyanennyi képviselőt jelölhet, aminek /az írott és elektronikus sajtóban közzétett hirdetésekre, szórólapok készítésére-és terjesztésére, plakátok-óriásplakátok készítésére-és elhelyeztetésére, levelezésekre, mindenfajta reklámhordozó célokra, útiköltségekre, kampánygyűlésekhez terembérletekre, utcai nagygyűlések technikai részeinek és biztonsági /fel/ügyeletének biztosítására, a vidéki párttagok és pártszimpatizánsok fővárosi nagygyűlésre történt szállításának költségeire, stb./ felhasználható összege *az egyéb költségvetési támogatáson kívül/!/ 386 millió forintnál több nem lehet. *Az egyéb költségvetési támogatáson a négy évvel azelőtti parlamenti képviselőválasztások során az 1 %-os küszöböt átlépő pártok állami finanszírozása értendő. Az ezelőtti parlamenti ciklusban a pártok működésére felosztott közpénzből az alábbi pártok évenként a következőképpen részesültek: MSZP: 969 millió 210 ezer Ft, FIDESZ: 817 millió 420 ezer Ft, MDF: 284 millió 140 ezer Ft, SZDSZ: 282 millió 30 ezer Ft, MIÉP: 87 millió 30 ezer Ft, Centrum Párt: 69 millió 470 ezer Ft, Munkáspárt: 38 millió 810 ezer Ft. A felsoroltakon kívül, az ezelőtti parlamenti ciklusban, a parlamenti pártok képviselői, a saját párt-alapítványaik működtetésére-és költségeik finanszírozására, differenciáltan felosztva, mindösszesen évi 1 milliárd 200 millió forint megszavazásával könnyítették meg az államkasszát. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Mi úgy gondoljuk, hogy ma Magyarországon a parlamenti pártok sem állhatnak a törvények felett, ezért sem ismeretlen eredetű, többmilliárdos nagyságrendű, sem a törvény által előírtnál és megengedettnél nagyobb összegű kampánypénzeket ők sem használhatnak fel, mint azt tették a mostani választási kampányolásaik során. A jelenlegi választási kampány alkalmával a választásban résztvevő pártok és jelöltjeik közti esélyegyelőnség elve a fenti okok miatt sérült. Hisszük és valljuk, hogy a törvénysértéssel bekerült nép/?/képviselők a magyar Országgyűlésben a társadalmi igazságosságra épülő törvények alkotására nem lesznek képesek! Honfitársi üdvözlettel: B.Kiss-Tóth László, a MIÉP Vas megyei elnöke. Szombathely, 2006. április 24-én. |