
A pénteki átadó ünnepségen részt vett Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, a termeket pedig teljesen megtöltötték a város szociális, munkaügyi és egészségügyi ágazatokban létező összes intézményeinek képviselői, a beruházás lebonyolításában, a kivitelezésben részt vevő cégek vezetői, a városháza tisztviselői, a hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó civil szervezetek tisztségviselői és tagjai, tehát mindenki, aki a hajléktalan-ellátásban lehetséges vagy már tényleges partner, köztük a város vezetői és döntéshozói.

A megszólalók szavait jeltolmács közvetítette a siketeknek, elsőként a kht. igazgatójáét. Horváth Olga elmondta, hogy az épület az új típusú hajléktalan-ellátást szolgálja: amely az életmentéstől a társadalmi reintegrációig kíséri a hozzájuk fordulókat. A beruházás és az itt zajló programok, azaz a mentális, szociális gondozás, valamint a képzések a humánerőforrás (HEFOP) és a Regionális Operatív Program keretében, uniós társfinanszírozásban valósultak, valósulnak meg. Az épület átalakításának költségeiből 158 millió forintot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 39,5 millió forintot pedig a magyar állam állt.
A Szőllősi sétányon lévő házat az önkormányzat adta a kht-nak. Ipkovich György polgármester köszöntőjében elmondta, hogy egy város attól élhető, ha mindenki szereti, azok az emberek is, akiket az élet hátrányosabb helyzetbe sodort.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter pedig azt emelte ki a Verseny és szolidaritás szlogenből kiindulva, hogy fontos, hogy a startvonalhoz állhassanak a hátrányos helyzetű emberek is. Ehhez pedig kell a társadalom szolidaritása, az egyre nagyobb társadalmi igény a hajléktalanokról való gondoskodásra.
Ennek az igénynek a felébresztéséért, a hajléktalan-ellátás és a fedél nélkül maradt emberek a társadalmi elfogadottságáért nagyon sokat tett a Savarai Rehab-Team Kht. csapata. A megnyitóra például – ahogy illik, ha új lakók költöznek az utcába – a szomszédokat is meghívták. Az előítéletek legyőzése, a reintegráció persze csapatmunka, amelyből nem maradhatnak ki maguk a kliensek sem, akik motiváltak vagy motiválhatóak arra, hogy például szakmát tanuljanak. Munkájuk ott van a dekorációban, bútorokban a rendezett udvarban.

Az egyébként nagyon barátságos, világos, otthonos ház kulcsát Kiss Pétertől az egyik kliens, Popatyi Róbert vette át, aki elmondta, hogy tizenöt hónapja érkezett Győrből Szombathelyre hajléktalanként. Szakmát tanult, dolgozik, családot alapított, most született gyermeke. (Az ünnepélyes pillanatokban nem lehetetett megállapítani, ki volt jobban megilletődve, a miniszter vagy a fiatalember, de a polgármesteren is látszott, megérintette ez a nem szokványos karriertörténet.)
Azt még el kell mondjuk, hogy mind külcsínre, mind szolgáltatásait tekintve a legapróbb részletekig nagy gondossággal és körültekintéssel megtervezett és kivitelezett épületről van szó. Gondoltak a fogyatékossággal élőkre, Braille-írás, és piktogramok segítenek nekik az eligazodásban, és kivételesen itt a lift is működik, nem csak mozgássérült vécé van. (Általában az előbbire már sose jut pénz, az hogy itt megoldották, jelzi, hogy tán ez nem egy olyan lehetetlen vállalás.)
Gondoltak azokra a kliensekre is, akik kisgyerekkel érkeznek, van gyerekszoba és pelenkázó is. A házon látszik, hogy komoly tapasztalat és – hogy Kiss Pétert idézzük – elhivatottság van azok mögött, akik megálmodták.
Kiss Péter a munkaügy átszervezésről
Az ünnepség után Kiss Péter szociális és munkaügyi minisztert a minisztérium, pontosabban a munkaügy intézmény-rendszérének átszervezésről kérdezte az ALON. Megtudtuk, hogy abban, hogy hol lesz a munkaügyi régióközpont, még nincs döntés, ezt - , a helyi adottságokat figyelembe véve - az önkormányzatokkal együtt szeretnék kialakítani.
Az átszervezés a minisztériumtól kezdve a kistérségi kirendeltségekig minden munkaügyi szervezetet érint. A minisztériumból a több mint hétszáz emberből négyszáz marad a helyén. A megyei munkaügyi központokból is lesznek elbocsátok, de nem fűnyíró elven, hanem a funkcionalitást szem előtt tartva. Megerősítést kapnak viszont a kistérségek, az ott jelentkező helyi igények figyelembevételével speciális szolgáltatásokat telepítenek ide, valamint felállnak a regionális szervezetek is.
Az intézkedéscsomag a Vas megyei Munkaügyi Központ esetében azt jelenti, hogy az alkalmazottak 20-25 százalékának nem tudnak a továbbiakban munkát biztosítani. Nem lesz viszont leépítés a munkaügyi felügyelőségeken, itt inkább létszámnövelés várható. |