Fürdők Budapesten (1)

Történet dióhéjban

Budapest nem csak azért fürdőváros, mert az idegenforgalmista főemberek rámondják. A fővárosban valóban élvezhető fürdők vannak, kisebbek és nagyobbak, olcsóbbak és drágábbak, világhírűek és kevésbé ismertek. Itt már a rómaiak is fürdőztek, ahogy az aquincumi és a II. római légió táborhelyének fürdőépületeinek maradványai jelzik.

Évszázadok teltek, múltak, a magyarok bejövének, és nem sokkal később, a 12. században már úgy említenek egy helyet valahol a mai Óbuda környékén mint Felhévíz. A középkorban szerzetesrendek tartottak fenn ispotályokat, fürdőkkel kiegészítve.

A török uralom idején fellendült a fürdőkultúra, és hiába telt el egy fél évezred, a török fürdők ma is rendkívül népszerűek, nem csak mint fotózható műemlék, de mint működő fürdő is.
A felvilágosodás korában már tudományos alapossággal vizsgálták Pest-Buda hőforrásait, Mária Terézia mér rendeletet is alkotott arról, hogy ezeket jegyzékbe venni és analizálni szükségeltetik. Az 1930-as évek elején adták Budapestnek a "Fürdőváros" címet, egyesület is alakult a fürdőkultúra népszerűsítésére, és nemzetközi konferenciát rendeztek.

Gellért Gyógyfürdő

A Gellért – nem teljesen kiszámíthatatlanul - a Gellérthegy lábánál található. A híres szállodával egybeépített gyógyfürdő vizéről, a „csodahatású” már századokkal ezelőtt is megemlékeztek, a törökök is előszeretettel látogatták, mivel ez volt a legmelegebb vizű a környéken, bár nem feltétlenül a legtisztább. Egy időben Sárosfürdőnek nevezték, mert a medencék fenekén leülepedett forrásiszap. A szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyílt meg, majd a következő évtizedekben hullámfürdővel és pezsgőfürdővel bővítették.

Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, van nappali kórház, inhalatóriummal és komplett gyógyfürdőosztályok. Vize a hegy belsejéből érkezik, pontos szakkifejezéssel élve nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Ez így lehet, hogy nem sokat mond annak, aki nem foglakozott soha komolyabban kémiával, de az biztos, hogy nagyon jó például ízületi panaszokra, gerincproblémákra, idegzsábára, keringési zavarokra.

A Gellért extrái: szénszavad kádfürdő, súlyfürdő, többféle masszázs, fodrász, kozmetika, női és férfi mezetlen napozó, sőt fogínyzuhany. Nyitva tartás hétköznapokon 6-19 óráig, hétvégén két órával korábban zár…

A beugró nem két fillér, 2500 vagy 3000 forint, attól függően, hogy szekrényes vagy kabinos jegyet kérünk, és itt is a visszatérítéses módszer működik, tehát ha 3 órán belül távozunk, visszaadnak pénzt. Na, nem kell nagy összegre gondolni, a legkifizetődőbb kombinációban is 600 adnak vissza, tehát 2400-ba kerül a kevesebb, mint két órás ott tartózkodás.

A Rudas Fürdő

A Rudas nincs messze a Gellérttől, sima 7-es busszal egyetlen megálló, gyalog meg se próbáljuk, mert gond nélkül elgázolnak… Szóval a Rudas az Erzsébet-híd budai hídfője közelében van, a legismertebb része a tavaly felújított törökfürdő. A 10 méter átmérőjű kupola alatt - amelyet 8 oszlop tart - egy nyolcszögletű medencét találunk, és az egész terem olyan, hogy épp csak a hastáncosnőket kell odavizionálni… Olyan kis keleti, mesebeli, ezeregyéjszakás.

A termálfürdőt 1936 óta kizárólag férfiak látogathatták, egészen addig, míg néhány hónappal ezelőtt a tusarok.org aktivistanői nem kezdeményezték a fővárosnál illetve az üzemeltetőnél, hogy szakítsanak ezzel a valóban diszkriminatív hagyománnyal. Pár hónapig egy délelőttöt és egy délutánt kaptak a csajok, most a kedd lett a női nap, emellett hétvégén a társas fürdőzést szombat, vasárnap időméréses rendszerben biztosítják, napközben, illetve éjjel 22-04 óráig is.

Az uszodai rész gyógyuszodajelleggel és szaunával üzemel, szintén nem mai gyermek, több mint száz éve épült. Ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. A fürdőben nappali kórház működik komplex fizioterápiás részleggel.

A Rudas vize tartalmaz nátriumot, kálciumot, magnéziumot, hidrogénkarbonátot és szulfátot, és jelentős fluoridion-tartalma is. Ízületi betegségek és gyulladások, porckorongsérv, mészhiányos csontrendszer esetén javallott.

Az egész napos belépő 2000 forint, ezért jár kabin is, visszatérítés rendkívül diszkriminatív módion csak a férfi napokon van, ekkor maximum 700 forint. A fene sem érti, hogy a nőknek ez miért nem jár. Ahogy nem jár nőknek a kedvezményes, délutáni belépő sem.

A szomszédos Rác Fürdőt – amelynek elődjét Mátyás király építtette – ezen a nyáron még nélkülöznünk kell,:a tervek szerint ősszel nyitja meg kapuit a felújított komplexum. Azt tudni lehet, hogy a Kempinski-csoport érdekelt az üzletben, így a minőség – és vélhetően az árszint is - ötcsillagos lesz.

A Dagály

A Dagály kissé odébb van, az Árpád-híd tövénél, a pesti oldalon. A fürdőt 1948-ban nyitották meg, majd pár év múlva kibővítették az 50 méteres uszodával. Vízbázisát akkoriban az 1944-ben fúrt kút biztosította, ami arra volt jó, hogy kezdjenek valamit Duna medre alatt talált, és addig a folyóba csorgó termálvizekkel. 1970-től lett gyógyfürdő, úgy, hogy egyszerűen idevezették a Széchenyi vizét vezették ide.

Azóta széles körű gyógyszolgáltatást is biztosítanak a Dagályban, plusz még építettek egy sátortetős uszodát is. Ma 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található itt, van gyermek-, termál, ülő-, élmény és oktatómedence is. Az élménymedencébe rendesen megpróbáltak belezsúfolni mindent, ami már fel van találva: sodrófolyosót, pezsgőágyat, whirlpoolt, nyakzuhanyt, buzgárokat, tocsogós napozókat. A vizualitás kedvéért kreáltak gombamedencét és a vese alakút is (hm… vesemedence…), hullámgéppel ellátva, hogy felturbózzák a gyógyvizet. Az árszint elviselhető, 1500 forintért eresztenek be, és 200-400 járhat vissza.

Folytatás következik.


Képek forrása: Tűsarok.org, Budapestgyogyfurdoi.hu