Óvatosan higgyünk az esti középtávú időjárás-jelentésnek

„Az idén forró, száraz nyárra nem számíthatunk, a júliusi, augusztusi hónapok időjárása a tavalyi év ezen időszakához hasonlít majd" – jelentette ki május végén Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, miután az intézet elkészítette a hathónapos meteorológiai előrejelzését.

És bár néhány szakember – például Aigner Szilárd - azonnal figyelmeztetett, hogy két hétnél tovább a lehetetlenség kategóriájába tartozik az előrejelzés, a hűvös nyár teóriát azonnal magukévá tették néhányan. Németh Lajos a TV2-n néhány naptól eltekintve kevés kánikulai napra számított, arra is főként július végén és augusztus elején, Pálóczi Györgyi orvos-meteorológustól úgy gondolta, 2003 óta ez már a harmadik olyan év lesz, amikor sokkal csapadékosabb és hűvösebb a nyár, a Palatinus Fürdő vezetője úgy kalkulált, a hideg napokon nem nyitnak ki.

Ehhez képest immár egy hónapja gyakorlatilag folyamatosan 30 fok feletti hőmérsékletet mérünk napközben.

Mintha a műholdak használatával a rövidtávú előrejelzések sokat pontosodtak volna, de – ahogy a mellékelt ábra mutatja – még bőven akad finomítani való.

A meteorológiai intézet honlapjáról összegyűjtöttük az utolsó öt nap Szombathelyre vonatkozó egyhetes előrejelzéseit. Kedden például csütörtökre változékony időt, péntekre záporokat jósoltak, ehhez képest mindkét napon ragyogó napsütést és kánikulát tapasztaltunk.

Ennél is érdekesebb, hogy a meteorológusok naponta átírják a heti előrejelzéseket, úgy tűnik, nemcsak a két héten, de – műholdak ide vagy oda - a két napon túli időjárás körül is meglepően sok a bizonytalanság:

Kedd:

Szerda:

Csütörtök:

Péntek:

Szombat:

Részlet James Gleick Káosz című könyvévől: "A modern időjárási modellek egymástól nagyjából száz kilométerre levő észlelőhelyek hálózatával dolgoznak, és bizonyos kezdeti adatokat még így is találgatni kell, mert a földi állomások és a mesterséges holdak sem érzékelhetnek mindent. De tegyük fel mégis, hogy a Földet beboríthatnánk egymástól harminc centiméterre levő érzékelőkkel, és ezt a harminc centiméteres lépésközt felfelé is tarthatnánk, egészen a légkör tetejéig. Tegyük fel ezenfelül, hogy minden érzékelő tökéletesen pontos mérési eredményeket ad a hőmérsékletről, a nyomásról, a páratartalomról és bármely olyan mennyiségről, amelyre a meteorológus egyáltalán kíváncsi lehet. Pontosan délben egy végtelen nagy teljesítményű számítógép megkapja az összes adatot és kiszámítja, hogy mi történik majd minden egyes pontban 12:01-kor, aztán 12:02-kor, aztán 12:03-kor ... A számítógép azonban változatlanul képtelen lesz megjósolni, napos vagy esős idő lesz-e egy hónap múlva a New Jersey állambeli Princetonban."