Hosszú kihagyás után tavaly , hogy megfogadjuk: nyáron is leteszteljük az ország egyik legismertebb fürdőjét. Négyen több mint 10 ezer forintot hagytunk a bejáratnál, majd bent visszafogottan nagyjából ugyanennyit költöttünk, cserében viszont volt egy iszonyúan jó napunk. Tapasztalatok, árak, .
Hosszú kihagyás után tavaly , hogy megfogadjuk: nyáron is leteszteljük az ország egyik legismertebb fürdőjét. Négyen több mint 10 ezer forintot hagytunk a bejáratnál, majd bent visszafogottan nagyjából ugyanennyit költöttünk, cserében viszont volt egy iszonyúan jó napunk. Tapasztalatok, árak, .
Hosszú kihagyás után tavaly , hogy megfogadjuk: nyáron is leteszteljük az ország egyik legismertebb fürdőjét. Négyen több mint 10 ezer forintot hagytunk a bejáratnál, majd bent visszafogottan nagyjából ugyanennyit költöttünk, cserében viszont volt egy iszonyúan jó napunk. Tapasztalatok, árak, .
Történelmi kapcsolatBükfürdővel való kapcsolatom az idők mélyére nyúlik vissza. Nagyszüleim anno Bük faluban laktak, így minden náluk töltött nyári vakáció során nagy hangsúlyt kapott a strand, amely ekkor még kevésbé volt puccos, de már jó csengő névvel és nyugat-európai vendégsereggel dicsekedett.
Gyakorlatilag itt, a hideg vizes medencében tanultam meg úszni, és azt, hogy a fürdőre komoly bizniszt lehet alapozni. Nagyapámék utcájában szinte mindenki emeletet és vendégszobákat épített a falusi házakra, és még nagyszüleimnek is jutott néhány spórolósabb hazai vagy osztrák kuncsaft.
Aztán minden megváltozott. A határok megnyíltak, és mivel nagyszüleim a temetőbe költöztek, Bük is egyre kijjebb szorult a látószögből. És nemcsak nekünk. Az árak, a vendégkör, a hírnév, a nagy konkurencia és talán a közelség is hozzáárult ahhoz, hogy ismeretségi körünkben egyre kevesebben lettek azok, akik kijártak Bükre.
Egy évtizednyi kihagyás után tavaly télen tértünk ismét vissza a közben számos ráncfelvarráson átesett fürdőbe, ahol megállapítottuk, hogy Bük – köszöni szépen – jól van, állja a sarat az új trónkövetelőkkel. A napokban a strand másik arcát, a nyárit is feltérképeztük.
A bejáratnál a zsebünkbe kell nyúlni
Nyári péntek délelőtt, kánikula. A strand előtti autóparkolók jócskán használatban vannak, de a telt ház még nincs. A sorompónál 550 forintot fizetünk a parkolásért, ez egységár, függetlenül az itt eltöltött időtől.
A bejáratnál rövid tanácskozás után úgy döntünk, ha már itt vagyunk, teljes strandéletet élünk. A normál belépő 1150 forint, gyermekeknek 700 forint. Ezt megfejeljük a rekreációs park egységesen 1450 forintjával. A belépésre jogosító "karórákra" darabonként 500 forintos kauciót kérnek, így a három felnőtt és egy gyerek 12 ezer 100 forintot hagy a pénztárnál, amiből majd kétezer jár vissza a kijáratnál. A bükiek nem viccelnek: nemcsak a rekreációs parkban nincs engedmény, de sem diákjegyet, sem nyugdíjas jegyet nem árulnak. Viszont idén nyár óta elfogadják az üdülési csekket.
A rekreációs park
Ahogy a fentebbi kalkuláció mutatja, rekreációs park nélkül jóval olcsóbban megúszható a büki vizit, de az igazsághoz hozzátartozik, a létesítmény ár/érték hányadosát igencsak magasnak találtuk.
A Széchenyi Terv áldásából finanszírozott építmény a gyakorlatban két dolgot fed. Egy többmedencés - fedett és szabadtéri - élményfürdőt és a hozzájuk kapcsolódó, a pihenést szolgáló területeket.
A belső élményfürdőről korábban már részletesen írtunk, nyáron amúgy is visszafogott érdeklődés övezi, így most inkább a külső részre koncentrálunk. Ez filozófiájában hasonlatos a belsőhöz, abban az értelemben, hogy nem méreteivel, az élményelemek számával, mozgalmasságával okoz kellemes perceket, hanem éppen ellenkezőleg, harmóniát és nyugodalmat árasztó hangulatával, visszafogottságával, átgondolt funkcionalitásával. A négy részre osztott kör alakú medence egyik felét tető védi az esőtől és a naptól, kettő részében zöldes gyógyvíz, kettőben normál, de a magyar élményfürdőknél pár fokkal melegebb víz található.
Mindehhez a „normál” strandból kerítéssel lekerített jókora füves rész dukál. A fák egy része még nem ad elég árnyékot, így a korábban érkezők és a tapasztaltabbak előnyben vannak a letelepedésnél. A helyzetet részben oldják a hatalmas napernyők.
A rekreációs park minden látogatójának jár egy zárható öltözőszekrény és egy nyugágy, amelyet aztán oda rak, ahova akar, és amelyekből bőven van. A kapus szerint számuk meghaladja az eladható jegyekét.
A környezet európai mércével is kultúrált, virágokkal, gondozott pázsittal, tiptop mosdóval.
A fürdő többi része
Aki a rekreációs parkba vesz jegyet, természetesen használhatja a fürdő többi részét is. A pénztárnál kapott karóra segítségével több forgóajtón keresztül jöhetünk, mehetünk kedvünk szerint.
Nem számoltuk össze a medencék számát, de van belőlük jó pár. Az utóbbi évek folyamatos felújítási munkáinak köszönhetően Bükfürdő szocreál hagyatéka egyre kevesebb helyen érezhető. A belső gyógymedencében még kísért a múlt, de a többi helyszín alapos átalakuláson ment keresztül. A vízforgatókon kívül a medencék egy része egységes stílusú tetőszerkezetet kapott, és immár vízszín alapján is könnyű eldönteni, hogy strand- vagy gyógymedence az, ami éppen kínálja magát. Mindegyik típusból van szép számmal, nehéz elképzelni, hogy valaki nem találja meg a kellő hőmérsékletet, méretet, mélységet.
A fák alatti területek itt is gondozottak, a virágok itt is színesek, fű azonban közel sem olyan zöld, mint a kerítésen belül. Van viszont hatalmas terület a mozgásra, sportpályákkal, játszótérrel, miegymással, mi is vittünk labdát, de a hőség legyűri sportos szándékainkat. Van egy jellegtelen csúszda is mutatóban, amit viszont nem a meleg, hanem amiatt hagyjuk ki, hogy fizetős. Ennyi pénzbe igazán beleférhetne.
Hogy mostanában kik is látogatják leginkább a fürdőt, azt lehetetlen megállapítani. A parkolóban nagyjából két külföldi - főként német - autóra jut egy magyar, és a jegyszedő nekünk is németül kezdi el magyarázni a „karóra” használatát. Magyarországról láthatóan leginkább családok vannak, a mondatfoszlányokból kivéve főként az ország távolabbi tájairól. A vártánál jóval kevesebb az idős ember, az is igaz, a gyógyszolgáltatásokat nem vettük igénybe. Majd 20 év múlva.
Vendéglátás: Árvadászat a parti büfék között
Minden hazai fürdőhelyen kiemelt szerepet játszanak a vendéglátó-ipari egységek, melyek – afféle nemzeti sajátosságként – előszeretettel tömörülnek „büféutcákba”.
Szerencsére Bük is megtartotta a nyálcsorgató rendszert, a büfék kissé felturbózott külcsínnel, de változatlan helyen, a melegvizes elvezető árok partján sorakoznak. Külföldi dominancia ide vagy oda, leginkább a hazai magyaros strandbüfé kínálatot nyomják, lángossal, palacsintával, sült hekkel.
Lazán beülünk az első járda menti büfébe, majd az árakra pillantva megállapítjuk: jó hogy ülünk a műanyag székeken. Egy korsó Borsodi 390 forint, ha Beck, akkor 490, a kávé 230, egy fél grillcsirke 890, 10 deka hal 340, pizza 1190 forint. Óvatosan rendelünk, aztán megállapítjuk, hogy a kiszolgálás és a minőség korrekt.
Később jövünk rá, hogy elkapkodtuk a dolgot, a jó magyar szokásoktól eltérően ugyanis a büfék árai eltérnek egymástól, és nem is kicsit. Bizonyos helyeken - jellemzően a főcsapástól kicsit távolabb levő egységekben - akár 20-25 százalékkal olcsóbban ehetünk-ihatunk, és ekkor már pusztán a balatoni árakkal kalkulálhatunk. 20-30 méteres sétát megér a dolog.
Sokat kapunk a pénzünkért
A fürdő nyáron fél nyolckor zár, a rekreációs park este fél tízkor, igaz, nyolckor már ez utóbbi is csaknem teljesen kiürül.
Hazafelé autózva nagyjából azt a konklúziót vonjuk le, hogy összességében többet költöttünk, mint amire számítottunk, de arányaiban többet is kaptunk érte. Az igazság az, hogy az utóbbi években számtalan hazai és néhány külföldi fürdőt próbáltunk végig, és hajlunk rá, hogy szervezettséget, a szolgáltatásokat és a vízkínálatot tekintve Bük viszi a pálmát. Turistaként néha kimondottan érdemes rövidlátónak lenni.
Nézze meg képgalériánkat is!
Korábban: Bükfürdő télen - Képgalériával