Fegyelmezett fórum polgármesterjelöltekkel és vállalkozókkal

2006.09.17. 17:29

Fórumra hívták a helyi vállalkozói érdekképviseletek az öt polgármester-jelöltet, akik a gazdasági élet szereplői által előre összeállított kérdések alapján vázolták - a szó szoros értelmében -, mit is gondoltak a város gazdasági fejlődésének lehetséges útjairól. Túl nagy meglepetésben nem volt része a hallgatóságnak, ám legalább ilyenkor, kampányban, hallunk erről. Pozitívum: a szakemberek szerint felkészültebben érkeztek az aspiránsok, mint négy évvel ezelőtt.

Foghíjas székek

Pénteken délután alig harminc-negyven érdeklődő volt a Vas Megyei Gazdasági és Iparkamara konferenciatermében. A vállalkozók politikától való távolságtartásának is lehet értelmezni, hogy az első két sor szinte teljesen üresen maradt. Molnár Miklós, cáfolva, hogy nincs programjuk, minden jelenlévőnek személyesen nyújtott át egy Ébredj Szombathely! (a vessző bántóan hiányzik a szavak közül – a szerk.) felcímű füzetecskét. Az egyik baloldali érzelmű vállalkozó megkérdezte: „Program is van benne, Miklós?”

Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntője után Fekete Lajos Falco-vezér lépett moderátori szerepbe. 15-15 percet kaptak a jelöltek, hogy előre kisorsolt sorrendben kifejtsék, mit gondolnak a gazdaság fejlesztéséről, a költségvetésről, a régiós szerepről, az élhető városról és a vállalkozókkal való kapcsolattartásról.

Egy húron pendülnek

Az ezután következő két óra leginkább arra emlékeztetett minket, mi minden nem lett elvégezve a négy év alatt. Különösen azért támadt hiányérzetünk, mert mind az öt jelölt ott ült az előző ciklusban a közgyűlésben, és ha most nem is álltak elő városmegváltó ötletekkel, kevés kérdésben mutattak kardinális véleménykülönbséget. Ez azonban nem biztos, hogy azt jelenti, hogy annyira egy húron pendülnének, inkább azt, vannak bizonyos kényszerpályák.

Evidenciák Molnár Miklóstól

Molnár Miklós (Fidesz, KDNP, Pro Savaria) mint kamarai elnökségi tag hazai pályán játszott, ám nem tűnt úgy, mintha kollégáitól túl sok tippet kapott volna. A vállalkozóknak egyablakos ügyintézést ígért, ipari parkot a reptéren, uniós források bevonásával.

Megemlítette, a helyi vállalkozók szinte ki vannak zárva a helyi beruházásokból, holott számon kérhetőbbek, mint a messziről jöttek. A sportcsarnokot hozta fel példaként, ahol a helyi vállalkozók bár jól teljesítettek, a fővállalkozó mégse fizette ki őket.

Konzultatív tanácsot szeretne, nem olyat, mint a Fidesz, hanem a város üzletemberiből, akik a gazdasági döntéseket segítenék. (Megjegyezzük, a pénzügyi illetve a gazdasági bizottság munkáját több külsős, elismert szakember segítette, ám ők távoztak a grémiumokból.)

Molnár Miklós szerint nem csak a kvalifikált munkaerőt foglalkoztató cégek a fontosak, hanem azok is, akik a betanított munkásokat igénylik, mivel ez a réteg az, aki ha elveszíti munkáját, nehéz átképezni.

A regionális főszerepet másnak osztották, de törekedni kell, hogy legalább minél több regionális intézmény legyen, a régiós szerepkört pedig egy 50-70 kilométeres, határokon átnyúló sugarú körben képzeli el.

Szükségesnek tartaná, hogy legyen kidolgozott rendelete a városnak a vállalkozások támogatásra, ne egyedi elbírálás alapján dőljenek el a dolgok. A város gazdálkodását egy vagyongazdálkodási részvénytáraság hozhatná egyenesbe - véli. A költségvetéssel kapcsolatban azt jegyezte meg, olyan nagy struktúrát finanszíroznak, hogy a feladatokra már nem marad pénz.

Molnár Miklós későbbi kétperces kiegészítésében annyit mondott még el, képzeljük el a várost mint egy holdingot, amelybe beletartozik a város összes intézménye és vagyona, ezt kell racionálisan működtetni. (Még jó, hogy nem részvénytársaságot mondott.)

Gombás: Úszunk az árral!

Gombás Endre (SzöSzo) nem csak mint jelölt, hanem mint vállalkozó is bemutatkozott: egy rendezvényszervező cége van, s társtulajdonosa egy tánciskolának. (A hírre némi mocorgás támadt a hallgatóság soraiban, jól jöhet még ez az info a vállalati nőnap idején).

Rövid kitérő a felháborító, különösen a házipénztárt érintő kormányzati intézkedés miatt, majd rögtön felvilágosította a közönséget: az intézkedéseket nem helyben hozzák, a helyi politika a keveset tehet a vállalkozókért. Utána feltalálta a melegvizet: fel kell mérni a vállalkozói igényeket, kit képezzünk az iskolákban. Reméli, hogy hamar lesz felsőfokú műszaki képzés a városban.

A költségvetéssel kapcsolatban: az első évben meg kell tenni az intézmények átszervezését, az utolsóban ezt már nem lehet. A helyi vállalkozók szerephez juttatásával kapcsolatban elmondta, ösztönözni kell a szombathelyi cégeket, hogy induljanak pályázatokon, bár elsősorban az ár a döntő szempont.

A város jövőjét a kultúrára építő idegenforgalomban látja, például a (majdan újjáépített) Iseumban rendszeres programokkal, amely a fürdőturizmust behozná a környező településekről. Ez mondjuk logikus felvetés egy rendezvényszervező cég tulajdonosától.

Gyimesi József egyszerűsít

Gyimesi József azzal nyitott: volt már polgármester tanárember, volt ügyvéd, és reméli, hogy a következő is az lesz.). Ipkovich köszönte szépen a jókívánságot, mire Gyimesi szépített: nem feltétlenül rá gondolt. Az ESZE jelöltje volt az egyetlen, aki kifejezetten korteskedett maga mellett: új, friss erőnek nevezvén jelölő szervezetét.

Kényes ügyet pendített meg, amikor azt mondta, a gazdáság és politika szétválasztást látná üdvösnek: akik a politikai döntéseket hozzák, tegyék félre egyéni érdekeiket. Gazdasági kérdésekben ő a vállalkozókra hagyakozna. A Gyurcsány-csomagban turkálva a dupla járulékalap került a kezébe, melyet rendkívül erkölcstelennek ítélt. (Fekete Lajos oszlatta később a kampánydemagógiát: mint vállalkozó, aki tájékozott az őt érintő kérdésekben elmondta: nem kell dupla járulékot fizetni annak, aki minimálbért fizet a dolgozójának.)

Szombathely gazdaságát nem lehet függetleníteni a nemzetgazdasági folyamatoktól, az önkormányzat legfeljebb a hátrányait képes enyhíteni például azzal, hogy nem emeli a helyi adókat – mondta Gyimesi. Molnár Miklósnak válaszolva elmondta, a közigazgatás öt százalékos leépítése mellett nehéz lesz megvalósítani az egyablakos ügyintézést.

Ipkovich Györgyön számon kérte a még előző kampányában ígért súlyos kormánypénzek idelapátolását, ugyanakkor a büdzsé rendbe hozásának nagyon egyszerű módját vázolta: be kell hajtanunk a kormányon az elmaradt támogatásokat (pl. út-egyforintok), akkor rendbe jön a költségvetés. Szeretné, ha a város kulturális, oktatási idegenforgalmi centrum lenne, ám abba a városba, amelyet sem repülővel, sem autóval, sem vonattal nem lehet megközelíteni, nem csak a tőke nem jön.

Kétperces kiegészítésének lényege nem volt más: szavazzatok rám.

Ipkovich: Előbb a forrás, aztán a megszorítás

Ipkovich György azzal kezdte, amivel Gyimesi befejezte: Szombathely jövője a közlekedésen áll vagy bukik. Akkor élt jól a város, amikor kapcsolódni tudott az észak-déli közlekedési tengelyhez. Bízik a tengely menti fejlesztésben, zalaegerszegi, pozsonyi, győri kollégájával együtt.

Szombathely „iparnehéz” terület, kívánatosnak látja, hogy az arány a szolgáltatások javára változzon, hogy ha egy-egy nagy cég kivonul, legyen, ami felszívja a munkaerőt. A sportcsarnok lehet húzóerő, a Junior Birkózó Európa-bajnokság ötezer vendégéjszakát hozott a városnak.

3,29 százalékos a munkanélküliséget említett, azaz jelenleg 1750 embernek nincs állása a városban. A fejlődés lehetőségét ő is ipari parkban látja, mégpedig a börtönkörnyéki földeken. (Nem véletlenül: a terület információink szerint állami tulajdonban van, így megszerzése a remények szerint nem kíván különösebb invesztíciót.)

A reptér pedig legyen reptér. Az EU repteret nem támogat, ám logisztikai, innovációs kereskedelmi parkot igen, ennek örvén lehetne a forrást megteremteni.

A réégiós szereppel kapcsolatban elmondta, az agglomerációs gondolkodásmódot tartaná helyesnek, például a Szombathely - Kőszeg agglomeráció eredményesebben fordulhatna fejlesztési pénzekért.) Ez utóbbi új elem volt, a költségvetéssel kapcsolatban viszont kitart négy éven keresztül hangoztatott elvei mellett: elsősorban a forráskeresés a feladat, második lehet csak a megszorítás. A források tekintetében viszont mást nem, csak a kistérségi feladatok átvállalásából befolyó bevételt említette meg.

Kétperces kiegészítésében egyik programelemet, a bérgaranciát hozta szóba. Pozitívuma volt a polgármesteri beszédnek, hogy nem fényezte magát.

Szabó Gábor aggódik, mert nincs projekt

Dr. Szabó Gábor (független, MDF-támogatott) vitába szállt a polgármesterrel. A munkaügyi központ adatai szerinte csak a felét mutatják a munkanélküliségnek, ez (látensen) egy tavalyi kutatás szerint épp a duplája. Alacsony a jövedelem is, az egy főre jutó (lakosra, a csecsemőket is beleértve) 59 ezer forint, és ennek a számnak többen vannak alatta, mint fölötte.

Hibáztatta a jelenlegi városvezetést, mert ha csak néhány hónapra is, de megszüntette az iparűzési adókedvezményt. Abban, hogy gyárak költöztek el innen, a helyi beszállítói kört is megrendítve, nem csak a világgazdasági okok játszottak szerepet.

Felvetette, hogy a város 150 millió forintot vett ki az idén az ipari parkból, ezzel tőkét vonva el a területvásárlástól. Ő is a reptéren látná jó helyen a vállalkozásokat, a repülőket viszont a várostól legalább húsz kilométerre. A kis- és középvállalkozások számára az ipari park területének kiterjesztése lehet megoldás.

Az útfejlesztésekkel nem történt érdemi előrelépés, egyedül a Szombathely - Vát szakasz látszik biztosnak. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincsenek a második Nemzeti Fejlesztési Tervben (NTF) bevethető a projektjei a városnak. Értékelte viszont, hogy folytatódtak az ő ciklusában megkezdett beruházások, megvalósultak a tervek. Amikor viszont a római élményfürdőt említette, a polgármester a tenyerébe temette arcát, valószínűleg nem pironkodásában.

A költségvetéssel kapcsolatban egy 2001-es tanulmányra hivatkozott: ez pedig három általános iskola megszüntetését, három középiskola összevonást, valamint az intézmények gazdasági önállóságnak megszüntetést látta kívánatosnak, a bázis szemléletű költségvetésről át kell térni a feladatfinanszírozásra. Lehet, hogy Szabó Gábor nem lesz túl népszerű, ha a Fő téren is ezzel kampányol.

Éhen? Brenner?

Kondor János, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéne (MGYOSZ) alelnöke örömmel nyugtázta, hogy több közös pont van a programokban, és a jelöltek is érzékenyebbek a gazdasági kérdésekre, mint négy éve. Akkor szerinte nem igazán tudták megfogni a témát. Elmondta, hogy Éhen Gyula annak idején eladósította a várost a fejlesztésekkel, de jött Brenner Tóbiás, aki viszont helyre tette a büdzsét. Éheni, brenneri kvalitásokkal ugyan egyik jelölt sem rendelkezik (a teremben ülő vállalkozók sem), ám az öt jelölt, mivel feltehetően mind ott lesz a közgyűlésben, együtt már kiadhatja a kettőt.
.