Szeptember 29-én, pénteken 18.30-kor a belvárosi Savaria filmszínházba invitáljuk 5 olvasónkat az "Egy bolond százat csinál" c. új magyar film díszbemutatójára. A díszbemutató vendégei: Oroszlán Szonja, Mucsi Zoltán, Scherer Péter színmûvészek és a film rendezõje: Gyöngyössy Bence.
Szeptember 29-én, pénteken 18.30-kor a belvárosi Savaria Filmszínházba invitáljuk 5 olvasónkat az "Egy bolond százat csinál" c. új magyar film díszbemutatójára. A díszbemutató vendégei: Oroszlán Szonja, Mucsi Zoltán, Scherer Péter színmûvészek és a film rendezõje: Gyöngyössy Bence.
Kedvcsináló a filmhez:
Eddig is őrület, igaz? Hát még ami ezután következik! Szerepcserék, összekuszált szerelmek, egy bolond...még egy bolond...mind bolond! Gyöngyössy Bence remake-je egy igazi modern tévedések vígjátéka, parádés szereposztással. Gáspár Sándor, Szabó Győző, Oroszlán Szonja, Ullmann Mónika és Gesztesi Károly - csak néhány név az impozáns listából... Az "Egy bolond százat csinál" a "Gyöngyössy Bence - Kabay Barna" páros sorrendben negyedik olyan remake-je, amely régi és sikeres magyar filmet dolgoz fel. A Hyppolit, a Meseautó és az Egy szoknya, egy nadrág sikere bebizonyította: a hazai közönség vevő az egykori fekete-fehér mozik felfrissített változataira, így aztán ebbe a produkcióba már igazán magabiztosan vághattak bele. A szereplőgárdának is van már gyakorlata ezen a téren - Gáspár Sándor, Oroszlán Szonja, vagy épp Ullmann Mónika mind dolgoztak már velük. Gyöngyössy Bence és Kabay Barna már a 90-es évek elején elkezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne feléleszteni a közönségfilm műfaját. Előttük volt a Nyugat-Európai példa, amely azt mutatta, hogy a Hollywood-i szuperprodukciókkal csak a hazai sztárokkal, hazai helyszíneken játszódó vígjátékok vehetik fel a versenyt. "Nem véletlen az sem, hogy a 30-as évekhez nyúltunk vissza, hiszen az volt a magyar film aranykora és annak az időszaknak komoly vígjátéki hagyományai vannak. Ráadásul ma is hasonló társadalmi folyamatok játszódnak le, új polgári réteg alakul ki." - mondja Gyöngyössy Bence, akitől megtudjuk az is, hogy "Az egy bolond százat csinál"-nak a 43-as filmváltozaton kívül eredeti irodalmi háttere is van. Egy egyszerű történet, amely egy mondatban elmesélhető - folytatja a rendező: "A régi vígjátékok többségében olyan ötletes a dramaturgiai alaphelyzet, amilyen ritkán pattan ki a mai forgatókönyvírók fejéből. Bár néhol nem volt egyszerű a konkrét jeleneteket mai környezetbe átültetni, végül sorra jöttek az ötletek, és mindent sikerült megoldani. Azt gondolom, a filmünkre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy poros lenne." A színészek is egyetértenek abban, hogy a remake nem csak hálás, de igen hasznos műfaj is. Amellett, hogy a közönség élvezettel nézi ezeket az alkotásokat egyúttal a régmúlt idők filmkészítőinek profizmusára is ráterelik a figyelmet. Ulmann Mónika: "Régi formájukban is nagyon kedveltek voltak ezek a filmek, így nem véletlen, hogy a mai közönség is szereti őket. A fiatalok azonban nemigen ülnek le egy fekete-fehér felvétel elé, ezért is jó dolog a remake. Én személy szerint egyébként a régi filmeket is nagy áhítattal nézem, hiszen valódi színészóriásokat láthatok bennük." Gáspár Sándor: "A jó filmek maradnak sikeresek; amiből remake készül, azok mind, kivétel nélkül kiemelkedő alkotások. Ha a mai fiatalok ezek hatására megnézik az eredeti változatokat, akkor azt gondolom, már megérte őket újraforgatni. Ha jobban belegondolunk, ez teremt folytonosságot a mi szakmánkban." Oroszlán Szonja: "Valószínűleg azért érdemes hozzányúlni ezekhez az ismert történetekhez, mert nagyon széles réteget képesek megérinteni. Az idősebbek azért nézik meg, mert emlékeik fűződnek hozzá, és kíváncsiak hogy néz ki a film új köntösben. A fiatalabbak pedig mivel jórészük nem látta az eredetit egy teljesen új filmet kapnak." |