A helyi és országos belpolitikai csatározások kissé háttérbe szorították a Vas megyei iskolák szokásos éves bemutatkozó kiállítását. A most hétvégén zajlott Pályainfó ettől eltekintve is a kifáradás tüneteit mutatja. Képes beszámoló.
Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Pályaválasztási és képzési kiállítást, mely Pályainfó néven vált népszerűvé a Vas megyei diákok és iskolák körében. A kiállítást az Oladi Művelődési Központban október 19. és 21. között tekinthették meg az érdeklődők, akik - tapasztalataink szerint - az idei évben kevesebben voltak. Ennek oka több is lehet: laikusként elsőként arra gondolunk, hogy a hosszú, ünnepi hétvégét a diákok és a családok nem erre a célra használják fel. Második okként pedig a vásár változatlanságát, „déjá vu” jellegét említjük. De haladjunk sorjában.
Csütörtökön, a kiállítás megnyitóján, Dr. Kovács Péter, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy kilencedik éve rendezik meg a vásárt, töretlen népszerűséggel. Beszélt a gyökerekről, hogy tíz évvel ezelőtt Oberwartban láttak egy ilyen képzési vásárt, és annak elvét vették át, honosították meg Szombathelyen, elsők között Magyarországon. Elmondta még, hogy az idei évben 42 kiállító, a megyében működő közép- és főiskolák, felnőttképzők, mutatkoznak be. Köszöntötte az osztrák vendégeket, valamint beszélt a gazdaság, a munkaerőpiaci helyzet, az oktatás, a képzés, a szakképzés aktuális kérdéseiről.
A megnyitó után bejártuk a kiállítást. Az iskolák között a különböző szakmai szervezeteket is megtaláljuk, mint például a Humán Szakszolgálat, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a FIT, az EURES. Külön standokon állítanak ki az osztrák partnerek, a BFI, az AMS Burgenland és a Landesschulrat für Burgenland .Ők minden évben lelkesen jönnek és rutinosan vásároznak. A leglátványosabbak azok a standok, melyek valamely szakmát mutatnak be munkafolyamat közben.
Minden évben nagyon sokan figyelik az építőipari szakmák, a festők, burkolók, asztalosok, kőművesek munkáját (BAU-EXTRA Kft, Hefele Menyhért Szakképző). Sokan állják körül a pékek és cukrászok által bemutatott termékeket (Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző, Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző), és minden évben nagy a tömeg a fodrászok és a kozmetikus székei előtt (Teleki Blanka Szakképző).
Érdekesek azok a standok is, ahol valamely ügyviteli munkát vagy informatikai részt mutatnak be (Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola). Nehéz viszont a gimnáziumok helyzete, hiszen, valljuk be őszintén, nem könnyű szemléletessé tenni munkájukat. Az ő standjaik inkább szerények, néhány diák ücsörög csak nem túl nagy lelkesedéssel. De legalább idén itt voltak, az elmúlt években közülük többen is kihagyták a rendezvényt.
A vásárt rendezvények is színesítik, idén például humánpolitikai fórum, „Ahogy én látom” címmel kiállítás 1956-ról a diákok szemével, és számos kulturális, sport bemutató zajlott.
Az ALON mindhárom napon részt vett a rendezvényen. Az első napon kétségkívül sok látogató volt, főleg délelőtt. Ez a protokoll rész, itt találkozhatunk az intézményvezetőkkel, és a standok is teljes erőbedobással üzemelnek. Szimbolikus a csokoládé szökőkút esete is, mely az első nap délelőttjén működött, mindent elsöprő népszerűséggel, aztán eltették a kiállítók és többet elő sem került.
Pénteken már jóval kevesebb látogató volt, délelőtt még jöttek az általános iskolai csoportok, délután már nagyon gyér volt a látogatottság. Ehhez képest szombaton ebédidőig élénk a forgalom, délután viszont már kihalt a vásártér, a kiállítók is elfáradtak, pakoltak.
Úgy láttuk, hosszú ez így, elég lenne két nap, de dinamikusabban. Talán ki lehetne lépni a megszokásból, lehetne más helyszínnel, szakmailag színesebb programmal, országos nevű előadókkal és szakemberekkel egy rövidebb, de hatékonyabb formában megújulni. Szurkolunk a szervezőknek, hogy sikerüljön a kiállítás felrázása. A jövőre esedékes tizedik születésnap még jó apropó is lenne.